A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 13. szám - A szerzői jog rendszeresen előadva [könyvismertetés]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 13. számához. Budapest, 1890. március 30-án. Köztörvényi ügyekben. Felboutha1ó-e a zsidó házassás: elmebetegéi; folytán ! I. (Igen) A komáromi kir. tszék: A kir. tszék felperes F. Mórt a Str. Malvinnal 1887. évi jul. 24-én Duuaföldváron az izraelita hitközség rabbbija előtt kötött házasság felbontása iránti kérelmével elutasítja. Indokok: Felperes a házasság felbontását azon okból kéri, mert neje, kivel 1887. évi ápr. hó 24-éu egybekelt, négy hét múlva elmebetegségbe esett, 1887. évi jun. hó 3-án a budapest-lipótmezei m. kir. országos tébolydába felvétetett s ezen intézet igazgatójának H. bizonyítványa szerint, mint tébolyodott, jelenleg is ott ápoltatván, felgyógyulása kétes. Ámbár Str. Malvin gondnoka, mint alperes a házassági végelválásba beleegyezett; mindazáltal tekintve, hogy az izraeliták házassági válópereire nézve érvényben fenálló 1863. évi nov. hó '2-án kelt ló,930. sz. m. kir. udvari kancelláriai rendelet 24. §-a értelmében a házasság a felek kölcsönös szabad beleegyezésével felbontható ugyan, de a feleség elmebeteg lévén, szabad beleegyezés nyilvánítására képtelen s azt a gondnok beleegyezése nem pótolhatja; tekintve továbbá, hogy a rendelet 22. és 20. §-aiban meghatározott azon esetek, melyeknek alapján a házasság kölcsönös szabad beleegyezés hiányában is itéletileg felbontható lenne, fenn nem forognak: tekintve végül, hogy az egyik félnek a házasságkötés után bekövetkezett elmebetegsége, mint elválási ok az idézett rendeletben felemlítve nincs ; felperest keresetével elutasítani kellett. (1888. dec. 5-én, 9,561. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a peres felek között a dunaföldvári izraelita hitközség rabbinatusa előtt 1887. évi ápr. 24-én létrejött házassági köteléket felbontja s felperesnek feltétlenül, az alperesnek pedig felgyógyulása esetére megengedi, hogy a jelen ítélet jogerőre emelkedése után új házasságra léphessenek; ennélfogva köteles a felperes a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítva tizenöt nap alatt a válólevelet az ó-gyallai rabbinatus közbenjöttével alperes, illetve törvényes képviselőjének beadni, ez pedig köteles az emiitett okiratot elfogadni, mert különben a jelen ítélet fog a házassági kötelék felbontásának bizonyítékául szolgálni Indokok: Felperes a közte és alperes, mint az izraelita vallást követő felek között létrejött házassági köteléket az alperesnek okirattal igazolt elmebetegsége miatt kéri felbontani. Tekintve, hogy a felperesi kérelem teljesítésébe az alperes részére az 1877. évi XX. t.-c. 87. §.a értelmében kirendelt gondnok, mint az alperes törvényes képviselője is beleegyezett; tekintve továbbá, hogy a fent jelzett okból a házasság folytathatása különben is ki van zárva és tekintve, hogy felperes a törvényszerű békéltetési kísérletek után is megmaradt válási szándékánál: az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatni és a tarthatatlan házassági köteléket az 1863. évi nov. hó 2-án 15,940. sz. alatt kelt udvari kancelláriai rendelet 24. és 25. §-ai alapján feloldani kellett. (1889. ápr. 8-án, 1889. évi 8,505. sz.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. ítélő táblának ítélete az abban felhozott okokból helybenhagyatik. (1889. évi jun. hó 13-án, 4,393. sz.) II. (Nem) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság itéietét helybenhagyja. Indokok: A 9,105/88. sz. jegyzőkönyvhöz H., I., K. és L. alatt mellékelt okiratokból és a per egyéb adataiból kitűnik, hogy az alperes az idézett okiratokban emiitett botrányokat már zavart lelki állapotban követte el és így eme cselekmények az alperes terhére beszámíthatók nem lévén, azok a felperes érzékeny keseritését sem állapítják meg, miért is emez okból a házassági kötelék felbontható nem volt; mindazonáltal a felperes kereseti kérelmének helyt adni kellett: mert az elmebetegségben szenvedő alperes részére kinevezett gondnok, mint az alperes törvényes képviselője, a 9,195/88. sz. jegyzőkönyvben határozottan kijelentette, hogy a házassági kötelék felbontására nézve »kölcsönös szabad beleegyezés jött létre« ; továbbá: mert az alperes elmebetegsége folytán egyedül a felperessel eszközölt törvényszerű békéltetési kísérlet sikertelen maradt, ilyen körülmények között pedig az izraeliták között létező házasság az 1863. nov. 2-án 15,940. sz. a. kelt udvari kancelláriai rendelet 24. és 25. §-ai alapján felbontható. A m. kir. Curia: A per érdemére nézve mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával, felpees keresetével elutasittatik. Indokok: Felperesnek azon e lőadását, hogy az alperes már a házasság megkötése alkalmával elmebetegségben szenvedett, az országos tébolyda igazgatóságának a 10,074/88. sz. a. beiktatott értesítéséhez mellékelt orvosi bizonyítvány s különösen dr. S. J. az 1889. évi 569. számnál fekvő vallomása megcáfolja. Jóllehet, a H. alatti bizonyítvány szerint az alperes Boszniában együttélésük ideje alatt nagyfokú idegességben szenvedett, idegeneket saját házaikban és nyilvánosan az utcán szidalmazott, sőt tettlegességre is vetemedett, mely cselekményeiért Konjaca községből eltávolíttatott, továbbá a K. alatti szerint felperest azért, hogy az I. és L. alatti bizonyítványokból kitetszőleg alperes által Somorján okozott botrányok leplezése céljából állomáshelyét engedély nélkül elhagyta, a hadtest-parancsnokság megbüntette; mégis tekintettel arra, hogy az alperes mindezeket már zavart s beszámithatlan lelki állapotában követte el, felperesnek ismételt keseritését meg nem állapithatják, az pedig, hogy alperes a házasság tartama alatt megtébolyodott, felbontás indokául nem szolgálhat. Az ^lperes gondnokának ama kijelentése, hogy a házasság felbontásába beleegyezett, figyelembe nem vétethetik, mert az alperes akkor, midőn felperes a rabbi előtt megjelent, már mint elmebeteg az országos tébolydában gyógykezeltetett, személyesen tehát nem nyilatkozhatván, képviseltjének beleegyezését a gondnok nem pótolhatja. Ily körülmények között az 1863. nov. 2-án 15,940. sz. a. kelt, az izraeliták házassági ügyeiben követendő eljárást szabályozó rendelet 22., 24. és 25. §-aiban felsorolt esetek egyike sem forogván fenn, felperest a házasság felbontására irányzott keresetével elutasítani kellett. (1890. jan. 24-én, 235. sz.) Abban az esetben, ha a szerződés valamelyik fél hibája miatt nem teljesíthető, ez esetben ragy a foglaló kétszeresét, vagy a valóságos kárt lehet követelni, de nem az elmaradt hasznot. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság itéietét annak indokainál fogva helybenhagyja. (1889. évi szeptember hó 19-én 1888. évi 62,114. sz.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélö tábla ítéletének nem felebbezett része érintetlenül, felebbezett az a része pedig, mely szerint felperes keresetének elvont haszonvétel iránti részével elutasittatott, helybenhagyatik. Indokok: A törvénykezési gyakorlat szerint abban az esetben, ha a szerződés valamelyik fél hibája miatt nem teljesíthető, a vétlen fél az általa adott foglaló kétszeresét követelheti vissza, ha pedig ezzel megelégedni nem akar, kártérítést követelhet. Ebből önként következik, hogy utóbbi esetben a foglaló kétszeres visszatérítésének helye nincs. De következik egyszersmind az is, hogy kártérítést csakis az kívánhat, a ki az által, hogy a szerződés tényleg teljesedésbe nem ment, valóban kárt, tehát akár vagyonában, akár jogaiban hátrányt szenvedett. Minthogy azonban felperes maga is csak azt állítja, hogy a szerződés nem teljesítése által reménybeli haszontól fosztatott