A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 6. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része? - A bűnvádi eljárási javaslat s a vagyoni igények érvényesitésének szabályozása

24 a JOG. rultságát, színlelt ügylet alakjában panaszost érzékenyen megkárosította. Az uzsoráskodásra vonatkozó felsorolt gyanuokok alapján tehát, a felebbezett végzést megváltoztatni, panaszlottat vád alá helyezni kellett. A mag-y. kir. Curia. (1888. okt. 3-án, 1,467/B.1888. sz. a.): A budapesti kir. ítélő tábla végzése megváltoztattatik és a budapesti kir. törvényszék végzése hagyatik helyben. Indokok: A vizsgálat adatainak egybevetéséből s különösen Z. G. panaszosnak, igy K. L. panaszlottnak előadásaiból, R. V., W. J., G. J. tanuknak vallomásából Z. G.-nek 1886. évi április 14-én, 1886. augusztus hó 26-án kelt valódiaknak elismert leveleiből és K. L.-nak 188G. évi április 14-én és 1886. évi aug. 26-án kelt számlákból az a tényállás tűnik ki, hogy Z. G. bizonyos katalógusba foglalt ócska könyveit, melyeknek bolti ára a katalógus alapján 2,550 frtban számíttatott fel, a bolti ár >/6 részeért (20%) tehát 510 frtért K. L. könyvárusnak 1886. évi április 14-én eladta, oly kedvezmény kikötése mellett, hogy ezen könyveket három hónap alatt a bolti ár egyharmad részeért, tehát 850 frtért birtokába visszaszerezhesse. Ezen kedvezményt Z. G. nem ugyan három hónap alatt, hanem G. G. közbenjárása mellett, ez által szóval kieszközölt egy hónapi meghosszabbítás után igénybe is vévén, könyveit tényleg vissza is szerezte; későbben azonban 1886. aug. 26-án ugyanazon könyveit teljesen hasonló feltételek s kedvezmény mellett 510 frtért ismét eladta, a letelt három hónap alatt pedig azon jogával, miszerint azokat S50 frtért visszaszerezhette volna, nem élt. E tényállás mellett Z. G. K. L.-t uzsoravétségével s a zálogba adott könyvei eltulajdonításával terheli, azt állítván, hogy a fentebbiekben előadott két ízben történt eladása színlelt jogügylet volt és az uzsora zálogügylet elpalástolására szolgált. Azonban uzsoravétség, illetve sikkasztás esete fenn nem forogván, a másodbiróság végzéséuek megváltoztatásával az első biróság megszüntető határozata volt helybenhagyandó. Mert az átadott könyveknek ládában lezárolása, eladó Z. G. | visszaszerzési jogának biztosítására lévén szükséges, az eladást képező ügyletnek természetét zálogügyletté nem változtatta. Mert habár elfogadandó is, hogy K. L. említett ügyletei által, hogy t. i. azon könyveket, melyeket 1886. évi április 14 én 510 frtért megvásárolt, 1886. évi augusztus 26-án és igy pénzének befektetése után négy hó múlva 85o frtért eladván, tetemes nyereségre tett szert, — e nagyobb nyereség, mint vétel és eladás eredménye jogszerűnek tekitendő. Mert ha elfogadandó lenne is a kérdéses könyvgyűjtemény becsértékéül azoknak 2,550 írtban felszámított bolti ára, miután köztudomás szerint antiquarius, némely ritka egyes műveket kivéve, általánosságban az ócskakönyveket, milyeneknek a kérdésben forgók is tekintendők, a boltiárnál tetemesen olcsóbb áron adja el és bevásárlás alkalmával még tetemesen olcsóbb áron vásárolja meg, a fentebbiek szerint elért nyereség mennyisége büntető jog utján érvényesítendő panaszra okul nem szolgálhat. Mert az 1886. évi augusztus 26-án történt másodszori eladásból egyáltalán nem következik, hogy az 510 frt vételtárgy hasonló nyereséget fogna K. L.-nak eredményezni; a mi pedig a panaszos által felemiitett becsértéket illeti, mely a kötések hozzászáraitásaival, még a felszámított bolti árt is túlhaladná és a melynek alapján K. L. jogtalan gazdagodása vitattatik, ezt a szabad adás-vevési jognak figyelembe vétele mellett, annyival kevésbé lehetett figyelembe venni, mert a napló ü. k. alatt csatolt felebbezésébeu a panaszos maga beismeri, hogy könyveit, melyeket K. L. a bolti ár 20%-uyi részeért vette meg, más antiquariusnak 25%-ban adhatta volna el, a mely összeg 637 frt 50 krt tevén, a visszaszerezhetési jogok fentartása mellett megállapított 20% kikötésből folyónak mutatkozik. Mert végre nincs semmivel bizonyítva, hogy a kérdéses könyveknek eladása panaszosnak anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmas lenne, hogy a panaszlott a panaszlónak könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát és szorultságát használta volna fel ennek megromlására, a mi az 1883. évi XXV. t.-c. 1. §-a szerint az uzsovétségének lényeges alkatrésze. Házas férfira nézve rágalmazást képez azon állítás, hogy ö 8E0lgálÓjáTa] közösült. (Kir. Curia 1888. november 22-én 9,166. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ha iiz ügyvéd ellen oly alapon emeltetik panasz, hogy közigazgatási hatósághoz meghatalmazotti minőségben intézne beadványt, ebben sértő kifejezést használt, ugy ezen panasz feletti határozathozatal nem az ügyvédi kamara választmányát illeti meg, biinem az ügyvédi kamarát, mint fegyelmi bíróságot (A rragy. kir. CUIÍE 1888. október hó 18-án 8.594/p. Ií88.) A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla polgári tanácsainak értekezletein létrejött elvi megállapodások. IV-ik értekezlet. 1 8 8 9. évi január h ő 1 2 - é n. 20. Oly esetben, midőn az ügyvédi képviselet a véghatározat hozatala előtt bármely oknál fogva megszűnik, vagy a véghatározat az ügyvédi díjak megállapítása iránt nem intézkedik, az ügyvédi dijak a képviselő ügyvédnek a per bíróságához beadott egyszerű kérésére nem állapithatók meg, hanem azok megállripitását az ügyvéd az 1874- XXXIV. t.-cz. 58. §-a értelmében csak per utján kérheti. 21. A hagyatéki tárgyalásra kiküldött kir. közjegyzőt a hagyatéki kimutatásokhoz szükséges leltár és tárgyalási jegyzőkönyv másolatainak elkészítéséért és azok hitelesítéséért az 1886: VI]. t.-cz. 32. §-ában megállapított díjátalányon felül külön díj illeti. 22. Oly esetben, midőn a végrehajtás foganatosításánál távolabbi székhelyivel bíró ügyvéd, vagy a távolabb lakó fél személyesen jár közben, ezek részére csak olyan díj állapitható meg, mintha helyben lakó, vagy — ha a végrehajtás foganatosításának helyén nincs ügyvéd — a legközelebbi helyen lakó ügyvéd járt volna közben. 23. Tekintve, hogy a kir. Curia számos esetekben kimondotta, hogy ötven forintot meg nem haladó tűzkár- és életbiztosítási díjak iránti keresetek nem tartoznak a kisebb polgári perekben eljárásra hivatott biróság illetékessége alá; s tekintve, hogy a keresk. elj. rendelet 5. és 7. §-ai tartalmának egybevetéséből s abból, hogy az utóbbi szakasz a keresk. törvény 258. §-ának 4. pontját nem idézi, hanem abban csakis a keresk. törvény 260. és 261. §-aira történik hivatkozás, következtetni kell, hogy a kereskedelmi biróságok illetőségi köre a biztosítási díjak iránti perekre csak annyiban terjed ki, a mennyiben alperes kereskedő, illetőleg a mennyiben a biztosítási jogügylet alperesre nézve kereskedelmi jogügyletet képez: Ezeknél fogva ötven forintot meg nem haladó tűzkár- és életbiztosítási díjak iránti oly keresetek elbírálására, melyek alperes kereskedői minőségénél, illetöieg azon oknál fogva, hogy az ügylet alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez, a kereskedelmi biróság illetőségi körébe nem tartoznak s a melyek azon okból, hogy a biztosítási díjról minden kellékkel ellátott váltó állíttatott ki, a váltóbiróság illetőségi körébe utalva nincsenek, a sommás biróság, mint köztörvényi biróság, van hivatva. 24. A kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t.-c.) 34. §-a alapján hozott végzés nem tartozik azon végzések közé, melyek ellen az 1881. évi LIX. t.-c. 52. §-a szerint külön felfolyamodásnak nincs helye. Kivonat a ,,Budapesti Közlön>'"-böl. Csődök: Fried Mórné e., szabadkai tszék, bej. márc. 1, félsz, márc. 9, csb. Olsavszky Jenő, tmg. Latinovits János. — Fischer Henrik e , b.-gyarmati tszék, bej. márc. 9. félsz. márc. 30, csb. dr. Imrik Péter, tmg. Kővy Tivadar. — EÓhn B. K. e., b.-gyulai tszék. bej. március 28, félsz, április 6, csb. Pallay Jenő, tmg. Dutkay Béla. — Kliirniann József e., gyula-fehérvári tszék, bej. márc. 16, félsz, ápril 10, csb. Kain Hugó, tmg. dr. Mayer Ödön. — Laczko Rudolf e., eperjesi tszék, bej. 14, félsz, márc. 26, csb. Molitoiisz István, tmg. dr. Schm:dt Gyula. — Adolf TÍSCh e., bpesti ker. és váltótörvényszék, bej ápril fi, félsz, ápril 24, csb. Kovács Béla, tmg. dr. Wolf Vilmos. — Kanitz Erzse e., szombathelyi tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 11, csb. Tura József, tmg. Bejczy Ödön. — Morenó LeOll e., temesvári tszék, bej. márc. 4, félsz. márc. 18, csb. Virter Antal, tmg. Rotariu Elek. — Weinberger Bencze e., nyíregyházi tszék, bej. márc. 12, félsz. márc. 16, esb. Kunfalvy István, tmg. Fodor Imre. Pályázatok : A győri tszéknél b i r ó i áll. febr. 15-ig — A dévai tszéknél aljegyzői áll. febr. 15-ig. — A tordai jbságnál aljegyzői áll. febr. 17-ig. — A n.-kanizsai tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 12-ig. — A fiumei tszéknél albirói áll. febr. 19-ig. — A dévai tszéknél birói áll. febr. 21-ig. — A lugosi tszéknél aljegyzői áll. febr. 21-ig. — A pestvidéki és szegedi tszékeknél díjas joggyakornoki áll. febr. 22-ig. — A bajai és zentai jbságoknál díjas joggyakornoki áll. febr. 22-ig. Nyomatott a „festi könyvnyomda-részvény-társasáq"-nál. (Hold-uteza -,. szam.)