A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 50. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Kilencedik közlemény

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 50. számához. Budapest, 1888. december 9-én. Köztörvényi ügyekben. Az alperes által elkövetett házasságtörés, felperessel mint ajándékozó házastárssal szemben súlyos sértést képez; ez pedig mint a köteles házassági hűség megszegése elegendő indokot képez olyan ajándékozási jogügylet visszavonására, mely a házassági jogviszony kifolyását képezte. A pécsi kir. törvényszék (1886. március 27-én 1,472/p. ls-s.").): B. Károly által képviselt özv. B. Péterné szül. H. Anna úgyis mint T. Katalin gyámja felperesnek, Szieberth Nándor ügyvéd által védett F József alperes elleni házassági szerződés érvénytelenítése s birtokba bocsájtás iránti perében itélt: A Pécsett 1872. évi augusztus hó 4-én B. Péterné szül. H. Anna I. r. felperes és F. József alperes házastársak között létrejött s a keresetlevélhez C) a. másolatban mellékelt nyilatkozat, helyesebben házassági szerződés semmisnek s visszavontnak kimondatik s ahhoz képest F. József alperes köteles tűrni, hogy a r.-i 144. sz. tjkvben felvett 283. hrsz. 161. sz. háznak 307. és 822. hsz. fekvőségeknek felére B) 2. alatt bekebelezett tulajdonjogának törlése ezen Ítélet jogerőre emelkedésével végrehajtásilag bekebeleztessék s a telekkönyv elöbbeni állapotába visszahelyeztessék. Köteles továbbá F. József alperes ezen most jelzett ingatlan birtokát I. r. felperesnő birtokába átbocsátani. Felperesek azon keresetükkel, hogy alperes a r.-i 504 sz. tjkvbeli 908. hsz. fekvőség felének birtokba bocsájtására is köteleztessék s hogy F. Katalin II. r. felperesnő örökösödési joga tartás, nevelés, kiházasitás, szolgalmi joga telekkvileg biztosittassék, elutasittatnak. Indokok: I. r. felperesnő a keresetlevélhez A) alatt hiteles másolatban mellékelt pécsi püspöki szentszéknek 188/883, sz. a kelt Ítéletével beigazolá, hogy közte és alperes között fennálló házassági viszonyban, az asztal és ágytóli elválasztás alperesnek önbeismert házasságtörése folytán mondatott ki; mely okmányilag igazolt ténykörülményt, alperesnek a perbeni odavetett tagadása meg nem rontja. Minthogy pedig a házasságtörés, mig egyrészről a btk. 246. §-ába ütköző büntethető cselekményt, addig másrészről a házastárs ellenében nemcsak vastag hálátlanságot, hanem súlyos s jelentős méltatlanságú bántalmazást is képez, és minthogy a szülök gyermekeiket, ha azok őket súlyos s jelentős méltatlansággal bántalmazzák, az örökségből végkép kitagadni jogosítottak és minthogy ezen kitagadási s jelen perben felmerült indok, az ajándékozott ellenében is érvényesíthetőnek felismertetik : ugyanazért a keresethez C) a. mellékelt s alperes által valódisága tekintetében nem kifogásolt s az ajándékozás visszavonhatlanságát nem tartalmazó nyilatkozat helyesen házassági szerződést ezen kifejtett indokból megsemmisíteni s az annak alapján alperes által a r.-i 144. sz. tjkvbeli ingatlanok felére nyert tulajdonjog törlését elrendelni, alperest ezen ingatlan birtokának I. r. felperesnő részére leendő átadására kötelezni kellett. Alperes a r.-i 504. sz. tjkvbeli ingatlan felének birtok átadására kötelezhető nem volt. mert ennek tagadása ellenében I. r. felperesnő azt, hogy annak alperes volna tényleges birtokában, igazolni meg sem kisérti, II. r. felperesnő örökösödési, tartás, nevelés, kiházasitási jogának telekkvi biztosítása, minthogy az I. r. felperesnőnek pe°ren kivül is módjában áll, elbírálás s ítélet tárgyát nem képezi, annvival inkább sem, mert a kereset szerint a házassági szerződés mégsemmisitése esetére, mi bekövetkezik, II. r. felperesnő gondozását, mint anya I. r. felperesnő magára vállalá. Azon alperesi védekezés s kifogás pedig, hogy a kereset halmozott, s hogy a házassági szerződés megsemmisítésére irányuló kereset elévült, figyelembe nem vétethetett, mert a keresetben foglalt kérelmek a vagyoni viszony s eltartás rendezésére irányulnak, s ezek mind az asztal s ágytóli elválasztás tényén alapulnak, mert a II. r. felperesnő jogszerüleg léphet fel ennek nevében és mert alperes az ajándékozott vagyonnak tulajdonosa s birtokosa, de a különben is a szentszéki ítélet után nyomban megindított kereset, elévülés címén meg nem gyengithető. „ nn „. . A budapesti kir. itélö tábla (1887. január ho 27. 28,691/p. 1886.): Az első bíróság Ítéletét a tekintetben, hogy a keresetnek a r.-i 504. sz. telekjkönyvben 908/b. hsz. a jegyzett fekvőség felének birtokba adására a II. r. felperes örökösödési jogának, tartásának, nevelésének és kiházasitásának telekkvi biztosítására vonatkozó része elutasittatott, nem felebbeztetvén érintetlenül; egyéb részeiben helybenhagyatik azon megjegyzéssel, hogy a telekkvi törlés mások időközben szerzett jogainak sérelmére nem lehet. 1 n d o k o k: Az elsőbiróság ítélete a tekintetben, hogy az I. r. felperes és alperes között C) szerint kötött ajándékozási jogügyletet visszavontnak és illetve vastag hálátlanság indokából megszüntnek s az ennek alapján szerzett nyilvánkönyvi jog törlésével előbbi telekkvi állapotot visszaállitandónak kimondotta, helyben volt hagyandó indokaiból és azért, mert az alperes által elkövetett házasságtörés, felperessel mint ajáudékozó házastárssal szemben súlyos sértést képez; ez pedig, mint B köteles házassági híiség megszegése, elegendő indokot képez olyan ajándékozási jogügylet visszavonására, mely a házassági jogviszony kifolyását képezte és mert az, hogy a sértés büntetőbiróságilag nem üldöztetett, vagy a büntethetőség elévülés folytán megszűnt, azon következményekre nézve, melyeket a tény a magánjog szerint maga után von, befolyással nincs. A m. kir. Curia (1888. szeptember 4-én 1,169/p. 1888.) : A budapesti kir. itélő tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. A váltókezes elévült váltó alapján köztörvényi nton sem tartozik semmi kötelezéssel. (1876: XVII. t.-c. 90. §.) A deési kir. járásbíróság (1887. augusztus hó 17. 2,221/p. 1887): Szigeti Miklós ügyvéd által képviselt özv. P. Ottóné felperesnek, B. Hermann I. r. és Munteanu Ágoston ügyvéd által képviseli Z. József II. r. alperesek elleni 200 forint s jár. iránti perében itélt: Alperesek kötelesek a kereseti tőkét megfizetni. Indokok: I. r. alperes azon kifogása, hogy felperes elődjétől nem 200 frtot, hanem csak 176 frtot vett volna valósággal fel, tekintetbe nem volt vehető, mivel a 200 frtról szóló okmányon levő aláírását nem tagadván, annak ellenkezőjét a prts. 169. §-a szerint neki kellett volna bizonyítani. Azon kifogása, hogy a törvényes kamatnál magasabb kamatokat fizetett, hasonlólag nem volt tekintetbe vehető, mivel az 1877. évi VIII. t.-c. 5. §-a szerint a. törvényes kamaton felül fizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető s miután a visszafizetés és beszámítás közt külömbség nincs, önként következik, hogy az önként fizetett kamatok a tőkébe be sem számithatók. A II. r. alperes által az elévülés miatt tett kifogása szintén nem volt figyelembe vehető, mert az általa, mint fizető kezes által aláirt saját váltó nem tartozik azon telepitett váltók közé, melyeknek a hitelező jogai megóvása és fentartása végett óvatolása szükséges lenne, ennélfogva az általa aláirt kötelezettség nem a váltótörv. 90. §-a, hanem a ptk. 1,357. §-a szerint bírálandó el. Ettől eltekintve, amennyiben Il-od r. alperes első r. alperesért, mint saját vejeért, vállalta el a kötelezettséget s igy érdekközösségben állanak, azt sem lehet állítani, hogy a hitelező kárával gazdagodni ne akarnának. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1888. március 6-án 7,512/B. 1887.): Az elsőbiróság Ítéletét B. Hcrmannra vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül hagyja; Z. Józsefet illető részében azonban megváltoztatja, felperest ezen alperessel szemben keresetével elutasítja. Indokok: Felperes Z. József alperes ellenében a keresetet ama körülményre fekteti, hogy a keresethez .4) alatt csatolt 1878. november 8-án kiállított s 1879. január 8-án lejárt s a kereset megindítása előtt már évekkel elévült váltót mint fizetőkezes aláirta. Miután azonban a váltókezesség a váltó elévülésével megszűnik s a váltóbirtokosnak a vtk. 90. §. szerint csak a váltó elfogadója s kibocsátója ellen marad fenn kereseti joga, a menynyiben ezek különben az ő kárával gazdagodnának s felperes