A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - A katonai büntetőjog reformja

152 Ch. Hugó rendőrkapitány vallomása szerint megakadályoztatott, végre, hogy ezen költemény szövegét és annak közzétételét a kir. ügyészség élőbbről lázitónak maga sem tartotta, mert a miatt eljárást nem kért, panaszlott ellen a további eljárás beszüntetendő volt. A budapesti kir. itélő tábla: (1888. január 8-án 44,747 B) 1887) Az elsöbiróság végzését megváltoztatja, vádlottat a btk. 173. §-ába ütköző izgatás vétsége miatt vád alá helyezi. Indokok: A kérdéses versek tartalma magában a »sárga fekete«, vagyis a birodalmi s illetőleg császári zászló sárba tiprása s ama kötelék szétszaggatása iránt, melynek eme zászló jelvényét képezi, tehát a hadsereg egységes vezérlése vezényletéből folyólag az alkotmány amaz intézményét támadja meg, mely az 1867. évi XII. t.-c. 11. §-ában gyökerezik. Tekintve, hogy az eljárás eddigi adatai szerint megállapítva van, hogy az említett vers három első szakát vádlott a btk. 171. §-ában meghatározott módon elszavalta, az, hogy eme versezetet már előbb ismerte, önvallomásából következtethető, de fel nem tételezhető, hogy vádlott, mint az ifjúság gyűlésének egyik előadója s tevékeny szereplője, az általa elszavalandott vers iránt tájékozva nem volt, ugyanazért a többször emiitett versezetnek vádlott által történt öntudatos elszavalása vádlott ellenében a btk. 173. §-ába ütköző cselekmény tényálladékának megállapítására elegendő és törvényszerű gyanuokot képez, mely törvényszerű gyanuok vádlottnak a vizsgálat alkalmával előterjesztett mentségei által cáfolva nem lévén, vádlottat vád alá helyezni kellett. A m. kir. Curia Ü888. augusztus 28-án 2,854 B) 1888 ): A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsöbiróság végzése hagyatik helyben az ott felhozott indokon felül még azért is, mert vádlott ellen határozott tagadásával szemben, semmivel sincs bizonyítva, hogy a gyűlésen jelenvoltak kívánságára felolvasott költeménynek tartalmát már előbb ismerte légyen ; azon puszta következtetés pedig, mintha nem lenne feltételezhető, hogy az iránt eleve tájékozva nem lett volna, annál kevésbé szolgálhat jogos vádlási alapul, mivel ezen állítólagos tájékozottság a vádlott vallomásából ki nem tűnik s mivel nemcsak B. Alajos tanura, hanem Ch. Hugó rendőrkapitányra is vádlott azon benyomást tette, hogy ama költemény tartalmát annak felolvasása előtt nem ismerte s igy vádlott ellen a vétség elkövetésére irányuló szándék, mely nélkül a btk. 75. §. szerint bűntett és rendszerint vétség el nem követhető, törvényszerüleg meg nem állapitható. A polgári perrendtartásban az eskü letételére nézve rendelt alakszerűségek, jegyzőkönyv felvétele, abba az eskü szövegének szószerinti felvétele, ttgyelmeztetés a hamis eskü következményeire stb. pontosan megtartandók, mert ha azok egyike is elmulasztatott, a büntető biró hamis eskü miatt nem büntetheti az esküt tevőt akkor sem, ha az esküvel megerősített tény nem volna való. (Btk. 219. §.) A székesfehérvári kir. tszék : V. József a vaáli kir. járásbíróságnál 1883. évi jun. hó 15-én 106/83. szám alatt felvett jegyzőkönyv szerint P. Erzsébet vaáli lakos panaszos kárára letett s a btk. 219. §-ába ütköző s a 216 §-a szerint minősülő hamis eskü bűntettében bűnösnek mondatik ki; ugyanezért a btk. 91. §-ának alkalmazásával, tekintettel még a btk. 223. §-ára, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó hat heti börtön s tizenöt nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetendő 10 frt pénzbüntetés, behajthatlaaság esetén ennek megfelelő még egy napi börtönbüntetésre és három évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: B. József vádlott még 1877-ben tartozott volna P. Erzsébet panaszosnak, tőle kölcsönzött 12 mérő búzát megadni ; de vádlott csak 7 mérőt tudott panaszosnak visszaszolgáltatni, a hátralékos öt mérőről pedig egy kötelezvényt adott, mely ezen iratokhoz is csatolva van s mely szerint kötelezte magát, hogy az öt mérő búzát 1878. évi augusztus l-ig megfizeti. Ezt nem tévén, panaszos e miatt 1883. évi május hó 31 én a vaáli kir. járásbíróságnál 106/83. szám alatt felvett jegyzőkönyv tanusága szerint a kötelezvény alapján beperelte; vádlott ugyanott 1883. évi június hó 15-én tartott tárgyaláson, mint alperes megjelenvén, a követelés valódiságát letagadta és esküt tett arra, hogy a csatolt kötelezőt alá nem irta; minek folytán panaszos kereseti követelését akkor elvesztette; vádlott ellen pedig beszerzett bizonyítékai alapján hamis eskü büntette miatt megtette itt panaszfeljelentését. A bűnvádi eljárás meginditlatván, vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során beismerte, hogy az itt csatolt kötelezvényt, melynek alapján a vaáli kir. járásbíróságnál perelve lett, aláirta, holott ugyanott a 106/83. szám alatt felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint esküt tett arra, miszerint alá nem irta, tehát a hamis eskü bűntettét saját beismerése szerint már is elkövette. Felhozza mentségére, hogy ő panaszosnak csak 7 mérő búzával tartozott, midőn a kötelezőt aláirta, azt hitte, hogy az erről állíttatott ki; de ezen 7 mérőt még 1377-ben lefizette panaszosnak olvképen, hogy ennek tartozása törlesztésére és utasítása folytán I.. Lipótnak szolgáltatta azt ki Vádlottnak ezen ! önkényű és mivel sem igazolt állítását teljesen megcáfolják a következők: Panaszos — mint fentebb kifejtve van — beismeri, hogy 1877-ben neki vádlott 7 mérő búzát megadott, 5 mérővel azonban adós maradt s erről adta a kötelezőt, ezt támogatja azon körülmény is, hogy vádlott, ha csak 7 mérővel tartozott és csak erről adott volna kötelezőt, azt a fizetéskor visszakövetelte és a vaáli kir. járásbíróságnál is ilyen értelemben érvényesítette volna védelmét. De a kötelező tartalmának valódiságát A. Sándor, S. János és V. István hit alatt kihallgatott tanuk vallomásai kétségtelenül beigazolják. L. Lipót tanú szintén hit alatti vallomásával igazolja, hogy vádlott nála 1877. óta semminemű fizetést nem teljesített, P. Erzsébet helyett pedig emlékezete szerint azelőtt sem. A kifejtettek alapján tehát a vádbeli cselekmény tárgyilag és alanyilag teljesen és jogszerűleg beigazoltatott; tekintettel azonban vádlott jó előéletére, valamint arra, hogy mint vagyontalan napszámos, naponkénti keresményéből tartja fenn 6 tagból álló családját s igy huzamosabb szabadságvesztés-büntetése által családtagjai Ínségnek tétetnének ki, másrészről, hogy a csatolt, 1883. évi 106. szám alatt felvett jegyzőkönyvből nem tűnik ki, mintha a beperesitett kötelezvény vádlottnak az eskütétel előtt valóban fel mutattatott és felolvastatott s az eskü szövege kellőleg megmagyaráztatott volna ; az eskü nyomban a tárgyalás befejezése és ítélethozatal után kivétetett, ennek horderejéről vádlott kellőleg nem is gondolkodhatott, tehát az Ítélet rendelkező része értelmében enyhén volt büntetendő. (1886- dec. 4. 4,684. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja és B. Józsefet a btk. 319. §-a, ugy a 216. és 223. §-ai alapján emelt hamis eskü bűntettének vádja és következményei alól felmenti. Indokok: A perrendtartás 224. §-a megkívánja, hogy a biró az eskületételről jegyzőkönyvet vegyen fel, hogy az illető félnek az eskü tartalmát megmagyarázva, őt az eskü szentségére | és a hamis eskü következményeire figyelmeztesse s hogy a biró arról teljes meggyőződést szerezzen, miként a fél megértette a leteendő eskü tartalmát, továbbá, hogy ama jegyzőkönyvben a letett eskü tartalmát szóról szóra beigtassa s azt mind a biró, mind a fél sajátkezüleg aláírja. A polgári perben felvett azon jegyzőkönyv, melyben az eskületétel is igazoltatik, nem felel meg a perrendtartás idézett szakaszában foglalt kívánalomnak; különösen hiányzik abban az uskületételi jegyzőkönyv azon legfőbb kelléke, hogy az eskü tartalma szórói-szóra bevezetendő s ezt nem helyettesitheti az esküt kivett bírónak azon megjegyzése, miszerint az ügyfél az esküt letette, minthogy az esküt tevőnek a letett eskü tartalmát sajátkezű aláírása által is meg kell bizonyítania. A polgári perben felvett jegyzőkönyv imént kijelölt alaki hiányai következtében nem lehet a hamis eskü tényálladékát sem megállapítani, még pedig annál kevésbé, mert a jegyzőkönyvből formaszerüleg ki nem tűnik, hogy B. József a részére megítélt esküt mily szövegre tette le s hogy csakugyau letette-e azt az Ítéletben megállapított ténykörülményekre, éhez képest hiányozván a hamis eskü tényálladékának legfőbb alkateleme: az eskü. vádlottat a vád és következményei terhe alól felmenteni kellett. (1887. febr. 22. 1,216. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete az abban foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik. (1888. ápr. 26. 1887. évi 5,253. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Wertlier Dávid e., eperjesi tszék, bej. okt 6, félsz, okt. II, csb. Molitórisz István, tmg. Maiéter Árpád. Pályázatok: A n.-becskereki tszéknél aljegyzői áll. szept. 20-ig. — A facseti jbságnál albirói áll. szept. 20-ig. — A verseci jbságnál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. szept. 21-ig. — A pancsovai tszéknél s z e r b-t o 1 m á c s i áll. okt. 5-ig. - Az aradi tszéknél II. oszt. j e g y z ő i áll. szept. 21-ig. — A miavai jbságnál a 1 j á r á sb i r ó i áll. szept. 21-ig — A lőcsei tszéknél díjas joggyakornoki áll. okt. 9-ig. — A sárbogárdi jbságnál a 1 j á r á s b i r ó i áll. szept. 25-ig. — A vingai jbságnál aljegyzői áll. szept. 25-ig. _ A zilahi tszéknél | aljegyzői áll. szept. 25-ig. Nyomatott a ..Pesti könvvnyomda-rés7.vénv-*ársaság"-nál. (Hold-utcza 7. sz