A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 34. szám - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog. Folytatás

136 ÍL JOG. jogos védelem kizárván, az elsöbiróság által ellene kimondott vétség és következményei alól tehát ez alapon felmenteni kellett. T. János tanú vallomása szerint, midőn F. Károly a padlóról vérző orral felkelt, egy forgópisztolyt tartott kezében, melyet azzal a fenyegetéssel irányított ifjú F. Gábor felé, hogy agyonlövi, Sz. István azonban oda ugorván, a forgópisztolyt tartó kezét félretolta, mi közben elsőrendű vádlott segítségül B. István csendőr-őrmestert hivta be a helyiségbe, e körülmény az önvédelem szükségét megerősíti. F. Károly viszont vádlott B. István csendőr, Sz. István tanú, sőt a vizsgáló biró előtt is beismervén azt, hogy elsőrendű vádlottat fegyveres kézzel agyonlövéssel fenyegette, ebbeli eljárása a K. B. T. K. 41. §-ában körülirt cselekmény alkatelemét foglalván magában, e miatt vétkesnek kimondani és tekintettel nagymérvű felindult állapotára, a szenvedett sértés okozta fájdalmára, a K. B. T. K. 31. g-ának alkalmazásával fent kitett mértékben fenyíteni, az okozott költségekben elmarasztalni kellett (1887. évi márczius hó 1-én 4,400. szám.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla Ítéletében előadott tényállás szerint F. Károly is megtámadott helyzetben volt, midőn ö is ifj. F, Gábor által megtaszittatván, mind a ketten a földre estek és F. Károly ezen a földöni dulakodásból az orrán szeuvedett 18 napi gyógyulást igénylő súlyos testi sértéssel bontakozott ki, igv a további netaláni megtámadás és bántalmazástóli félelmében s részben megzavarodásában is, védelmére a nála levő forgópisztolyt vette elő s azc ifj. F. Gábor felé tartva, meglövéssel fenyegette. Ezen tényállás szerint F. Károly ezen cselekménye is ellenfelével szemben a jogos védelem kifolyása lévén, minthogy az esetben, ha büntetendő cselekmény tényálladéka nem forog fenn, a felebbezés az 1883. évi VI. t.-cz. 7. §-ának 1. pontja szerint meg van engedve ; minthogy a jogos védelem a B. T. K. 79. §-a szerint a cselekmény beszámítását, tehát a cselekmény büntetendő voltát kizárja : F. Károly felebbezesének hely adatik és ezen vádlott a budapesti kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával, a B. T. K. 79. §-a alapján a vád és következményeinek terhe alól felmentetik, illetve az elsőfokú bíróságnak felmentő Ítélete hagyatik helyben. Ifjabb F. Gábort illetőleg ellenben az 1883. évi VI. t -cz. 7. §-a eseteinek egyike sem forogván fenn, általa a költségek iránt bejelentett és vele szemben a F. Károly által bejelentett felebbezés visszautasittatik. (1888. január 19-én, 4,550/1887.) A törvényes zálogjoggal biró hitelezőnek azon cselekménye, hogy a zálogtárgyak eladását a polgári eljárási szabályokban megjelölt birói nt mellőzésével eszközölte, adósa irányában esetleg csak magánjogi felelősséget eredményezhet, de egymagában a btkv. súlya alá eső cselekmény tényálladékát nem állapitja meg. A in. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlottat F. L. elleni követelése erejéig, annak a szállodában visszahagyott ingóira törvényes zálogjog illette s ennélfogva jogosítva volt arra, hogy követelését amaz ingók eladási árából kielégítse, azon cselekvése pétiig, hogy a zálográrgyak eladását a polgári eljárási szabályokban megjelölt birói ut mellőzésével eszközölte, adósa irányában esetleg csak magánjogi felelősséget eredményezhet, de egymagában a btkv. súlya alá eső cselekmény tényálladékát nem állapitja meg. A budapesti kir. itélő táblának végzése ezen okokból helybenhagyatik. (1888. jun. 14. 9,190/887. b. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédség gyakorlatátóli felfüggesztés csak jogerőssé vált vádhatározat alapján mondható ki. (1887 : XXVIII. t.-c. 4. §. 6) pontja). A miskolci ügyvédi kamara (1888. évi február hó 25-én 21. sz. a.) : B. Nándor rimaszombati lakos ügyvéd a btk. 355. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétsége miatt a rimaszombati kir. törvényszéknek mint büntető bíróságnak 3,513. sz. a. kelt végzésével vád alá helyeztetvén, ugyanő az 1874 : XXXIV. t.-c. 105. §. a) pontja rendelkezéséhez képest az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetik stb. A m. kir. Curia (1888. évi július 24-én 304. sz.): A miskolci ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata megváltoztattatik s a B. Nándor ügyvéd ellen az ügyvédi gyakorlattól elrendelt felfüggesztés hatályon kivül helyeztetik ; mert az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §. b) pontja szerint az ügyvédség gyakorlatátóli felfüggesztés csak jogerőssé vált vádhatározat alapján mondható ki; a felterjesztett iratokból pedig az nem tűnik ki, hogy a rimaszombati kir. törvényszék által 1887. évi dec. 23-án 3,513. sz. a. hozott vádhatározat a miskolci ügyvéiii kamarával történt közlésekor jogerőre emelkedett. A fegyelmi eljárás elrendeléséhez is szükséges azon körülmény, hogy a panaszolt ügyvéd a bélyegcsonkitásokat rendszeresen és mintegy üxletszerülcg űzze és hogy ezáltal megbizóinak valóban kárt is okozott. Az eperjesi ügyvédi kamara (1887. dec. 20. 204. sz. a.) T. György kis-szebeni ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik. Indokok: Kétséget nem szenvedhet, hogy azon ügyvéd, ki hosszabb időn át folytonosan nagy mértékben bélyegröviditéseket űz, visszaélést követ el a maga állása ellen, mert egyrészt a kincstár irányában folyton sérti a bélyegtörvényben foglalt s a bélyegilleték lerovására vonatkozó intézkedéseket, másrészt saját felei irányában sérelmet követ el és azokat ily eljárás által vagyonilag érzékenyen megkárosítja, kivált akkor, ha — mint az itt panaszolt esetben — a megszabott illetéki összegek ellene vagyonhiány miatt be nem hajthatók s ezen illetékek azután a felek ellen megszabatuak; azon ügyvéd, ki úgyszólván iparszerüleg a beadványokat bélyeg nélkül nyújtja be és nem képes a bélyegdíjakat előlegezni, avagy a felektől e célra nyert előlegeket arra nem fordítja, bizalomra nem tarthat igényt s az ily eljárás következményében az egész ügyvédi karra visszahatván, annak tekintélyét sérteni alkalmatos. A jelen esetben a kir. kassai pénzügyigazgatóság részéről az van panaszolva, hogy a panaszlott ügyvéd által elkövetett ily bélyegröviditések már mintegy 700 frtra rúgnak. Panaszló igazoló nyilatkozatában és ellenészrevételeiben concedálni kénytelen, hogy ellene bélyegcsonkitások miatt leletek felvétettek s csak az iránt tesz kifogást, mintha a bélyegrövidités ily jelentékeny összegre rúgna. A mennyiben azonban a panasz állami hatóság részéről tétetett s előadása már ez oknál fogva közhitelesség jellegével bir; mennyiben továbbá még ezen felül is késznek nyilatkozik panasza valódiságát panaszlott részéről aláirt vétbizonyitványokkal igazolni, panaszlott a vádbeli cselekmény elkövetésével alaposan terheltetik s azért, tekintettel különösen arra, hogy panaszlottnak abbeli védekezése, mintha cselekvényének fegyelmi útoni büntethetősége elévült volna, alaptalan azért, mert a jogtalan cselekményében rejlő vétkesség addig tartott, mig az utolsó bélyegcsonkitás elkövettetett, panaszlott pedig még valószínűvé sem tette, hogy azóta 2 év lefolyt, ellene a fegyelmi eljárást elrendelni kellett. A m. kir. Curia (1888. július 24. 259. sz. a.): Az eperjesi fegyelmi bíróságának határozata megváltoztattatik s a fegyelmi eljárás megindításának T. György ügyvéd ellen hely nem adatik; mert a panasztevő kassai pénzügyigazgatóság a panaszolt T. György ügyvéd által állítólag elkövetett bélyegröviditéseket kitüntető kimutatást, melyből a fegyelmi eljárás elrendeléséhez is szükséges azon körülmény, hogy a panaszolt ügyvéd a bélyegcsonkitásokat rendszeresen s mintegy üzletszerüleg űzte s hogy ez által megbizóinak valóban kárt is okozott, a feljelentéséhez, de még a panaszolt ügyvéd nyilatkozatára adott észrevételeihez sem csatolta; e nélkül azonban a fegyelmi vétség jelenségeinek fenforgása meg nem állapíttatott. Kivonat a „Budapesti Közlönv"-böl. Csődök : Schmalhach S. e,, budapesti keresk. és váltótszék, bej. okt. 1, félsz. okt. 15, csb. Ney Aladár, tmg. I'arall Ferenc. — Grünbaum Albert e., pécsi tszék, bej. szept. 15, félsz, szept. 20, csb. Varga Jenő, tmg. Erüssy József. — GlÜCk Jakab e., sátor-alja-ujhelyi tszék, bej. okt. 25, félsz. nov. 22, csb. Kolos Gyula, tmg. Spilenberg József. — Eckler Ede e., budapesti ker. és váltótszék, bej. okt. 10, félsz. okt. 27, csb. dr. Wetzl Gyula, tmg. dr. Szlávy Olivér. — Első magyar országos kereskedelmi szövetkezet e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. okt. 0, félsz. okt. 20, csb. Bubla Ferencz, tmg. dr. Schmidt Titusz — Tóth József e., brassói tszék, bej. szept. 12, félsz. 27, csb. Onaciu Sándor, tmg. Harmath Lajos. Pályázatok : A mócsi jbságnál aljárás birói ál), aug. 20-ig. — A szvidniki jrbságnál járásbirói áll. aug. 29-ig. — A n -bec-kereki tszéknél díjas j o gg y a k o r n o k i áll. szept. 12-ig. — A magyar-láposi jrbságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. aug. 30-íg. — A magyarláposi jbságnál aljegyzői áll. aug. 30-ig. — Az ipolysági jbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. 1-igNyomatott a „Pesti könvvnyomda-részvénv-'árs3ság"-nál. {Hold-utcza 7. szám.)