A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 32. szám - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog

A JOG 271 megingatják ezen intézmény morális alapját és jelentőségét, de másrészt főleg a saját jól felfogott érdekeik érzékeny és pótolhatlan károkat fognak szenvedni. Nyilt kérdések és feleletek. i. Birtokper vagy sommás visszahelyezés ? Az apa elhalálozásával az özvegy anya a végrendelet értelmében haláláig a hagyaték haszonélvezője marad, az ingatlanoknak a gyermekek nevére leendő átíratása iránt semmi lépés nem történik. Az özvegyi haszonélvezet tartama alatt az özvegy az egyik hagyatéki szőlőt egyik leányának birtokába bocsátja. A leány — és minthogy ez időközben elhal — ennek férje és utódai a szőlőt az özvegy haláláig birtokolják. Az özvegy anya halála után a még az apa nevén állott szőlő hagyatéki tárgyalás és birói átadás utján A. fiúnak jut és a tulajdonjog ennek javára be is kebeleztetik. A vő B. azonban és gyermekei a birtok odahagyását különféle ürügyek alatt, p. o. hogy tévedésből lett A.-nak átadva, megtagadják s a szőlőt e tavaszon újra müvelés alá veszik. Mit csináljon A., évekig elhúzódó birtokpört kezdjen, vagy birtokba helyezhető-e sommás visszahelyezési úton, annak dacára, hogy tényleges birtokban még nem volt ? H. I. II. A nök váltóképességének kérdéséhez. A váltótörvény 1. §-a szerint nök csak a 2l-ik életév betöltésével nyernek szenvedő valtóképességet. Kérdés: Ha a nő 20 éves kora előtt férjhez megy, váltókat ir alá (girót, értéket nem vesz fel), ellenében sommás váltó végzés bocsáttatik ki s az kifogások be nem adása folytán jogerőre emelkedik, (feltéve, ha a nő önálló ipart nem űz) felléphet-e a ppts 39 §-ának, i. p. alapján semmiségi keresettel ? S ha igen? felléphet-e a nő, ki férjhez menetele által teljes korú s igy perek vitelére jogosult, saját személyében vagy nevében gyámnak kell fellépni ? Anomália ugy is, ha a nő saját személyében folytatna pert azon alapon, hogy a váltóperbe — dacára teljes korúságának — jogosított képviselője mellőzésével vonatott perbe; anomália ugy is, ha egy teljes korú nő nevében gyám, — a milyen már rá nézve nem létezik — indítson és folytasson pert ? Miként oldandó meg e kérdés? F. K. Vegyesek. Mire való az ügyvédi oklevél ? Oravecz János felperes Hovanyecz János alperes ellen 51 frt 50 kr. s jár. iránti ügyében — ügyvédi ellenjegyzés nélkül — a prdts 167. és 168. §§-ainak megfelelő kielégítési végrehajtási kérvényt nyújt be az eperjesi kir. járásbírósághoz és a kérvény szerkesztéseért és leírásáért 6 frtot, bélyeg kiadás fejében ;1 frt 65 krt, összesen 7 frt 65 krt kér megállapittatni És az eperjesi kir. járásbíróság f. é. január hó 10-én 100/p. sz. a. kelt végzésével a jelzett kérvény költségeit a kért 7 frt 65 krban állapítja meg.« Commentár nélkül. Dr. Valkó Zsigmond, ügyvéd G'ólniczbányán. Nyilatkozat. Távol attól, hogy valakivel polémiába avagy személyeskedésbe ereszkedni óhajtanék, Nagy Ferenc ügyvéd ur által, többszörös felebbezési bélyegzés indokából, a »Jog« 30. számában közlött személyeskedésre legyen megengedve röviden megjegyeznem, hogy a kérdéses perben a felek a végrehajtás megszüntetési perben hozott első- és másodbirósági Ítéleteket produkálván, azokat, mint teljes bizonyító erővel bírókat, a bíróság elfogadta, s miután azon perre vonatkozó iratok a kérdéses perhez való csatolásának szükségességét be nem látta, azok megszerzésének mellőzésével Ítélet hozatott azért, mivel a fősúly az említett ítéletekre fektettetett s ha a kir. itélő tábla az iratoknak a perhez való csatolását szükségesnek találta, azt az ítélet megsemmisítése nélkül is elrendelhette volna, miután ezen bíróság — a mint fentebb is említettem — a fősúlyt az I. és II. bírósági Ítéletekre fektette. Ugyanazért helytelennek és valótlannak kell kijelentenem személyeskedő ügyvéd urnák azon szavait, mintha a bíróság indokolását a szomszédos perre vonatkozó iratokból merítette volna, mert az indokolásban csupán azon Ítéletekre történt hivatkozás, melyeket a felek produkáltak; az iratokra vonatkozólag szükség nem merült fel ; mily okból rendelte el a kir. itélő tábla azoknak tekintetbe vételét, azt nem tudom, de annyit mondhatok, hogy néhányszor rendelte el a kir. itélő tábla oly iratoknak pótlólagos megszerzését, a melyek már az iratoknál megvoltak, akkor kénytelen voltcm az iratokat újból felterjeszteni azon jelentéssel, hogy azok a priori megvoltak. De speciális esetben az ügy, a feliratoknak csatolása dacára, változást nem szenvedvén, más értelmű ítélet hozható nem volt, azért kellett újból az előbbi ítéletet meghozni; s miután személyeskedő ügyvéd ur is nagyon jól tudja, hogy az irodai teendőkkel rendszerint túlságosan vagyok terhelve, azon kivül a kérdéses alkalommal az ítéletet szokásom szerint azonnal személyesen feltenni, illetve leirui nem tudván, kérdem személyeskedő ügyvéd urat, mi vétséget követett el a biró, ha személyesen feltett korábbi Ítéletét írnokkal íratja újból le ? Én is értem azon eseteket és emiitett ügyvéd urnák lehetne alaposabb panasza azon birák ellen, a kik eredetileg az ítéleteket írnokkal tétetik fel. De mitévő legyek az e fajta ügyvéddel, a ki unalmában más bírónál is előforduló mindennapi esettel foglalkoztatni akarja az olvasó közönséget ? Ezeket azért irtam, hogy az olvasó közönséget az ügynek igazi állásáról meggyőzzem, jövőre pedig kijelentem, hogy nevezett ügyvéd úrral foglalkozni többé nem fogok. Kérem, tisztelt szerkesztőség, e soroknak tisztelt lapjában a valódi igazság kiderítése indokából helyt engedni. Abrudán István, buziási kir. aljárásbiró. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak ügyforgalmi kimutatása 1888. év I. feléről. I. Elnöki ügyekben. A mult 1887. évről elintézetlenül maradt 1, a f. év első felében beérkezett 90, összesen 91, elintéztetett 86, maradt elintézetlen 1888. év első felének végével 5 darab. II. Pénzügyi vitás ügyekben: mult 1887. évről maradt elintézetlen 6,420, a folyó év I. felében érkezett 7,575, összesen elintézendő volt tehát 13,995, ebből elintézve lett 9,439, maradt 1888. év I. felének végével 4,556. darab. — Az elintézett ügydarabok közül elintézve lett: 1. Tanácsülésben: a) ítélettel helybenhagyva 3,807, megváltoztatva 1,749, összesen 5,556 ügydarab, b) végzéssel helybenhagyva 558, megváltoztatva 97, megsemmisítve 692, egyébként elintézve 680, összesen 2027, tanácsülésben összesen 7,583 ügydarab. 2. Tanácsülésen kivül: kiegészítés végett kiadatott 1,856, összesen tanácsülésben és azon kivül elintéztetett tehát 9,439 ügydarab. 3. A tanácsülésben elintézett 7,583 vitás ügyben a felebbezés benyujtatott: a) a felek által 1,399 esetben; b) a kincstári képv. által 184 esetben. Összesen 7,583 esetben. 4. A tanácsülésben ítélettel eldöntött ügyekből esik s a megfelebbezett összeg tesz, tekintettel a birói határozat eredményére : I. o. ker. adó : II. » » III. » » » IV. » » » Fegyveradó Tőkék, s jár.-adó Bánya adó Ny.sz. köt. adója Alt. jöv. pótadó Hadment. díj ... u i 43 « Felebbezett Helybenhagyott Leszállítva megállapított összeg Felemelve megállaEzek alapján összesen u i 43 « összeg összeg Leszállítva megállapított összeg pított összeg kevesbedés szaporodás frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. ! 12 930 98 787 42 — 152 56 . — — 18 2345 29 1194 67 4 71 346 62 71 2 11 40 4 60 • 80 1 106 37 145392 '/« 27 112811 l 27 9113 '/» 17 2445 37 23467 82 244544 4 107 107 170 _ 170 2 1028 18 1011 88 8 15 8 15 _ 70 21788 V« 11 11959 79 258 87 209 9569 '/• 45 209 ~ 1 40 40 — 22 18815 36 13800 13 4093 53 827 '/« 66 921 7(1 827 66 14 2638 57 633 37 32 19 2005 2 i 32 49 16 249 10 215 10 — 34 2134 641363 05 406270 63 122787 61 — 112304 — 1057 46079 V' 34 24575 12 3868 (tl 17636 '/t •21 — 85 3092 35 1374 96 27 Ki — 1690 33 — _ 5400 883927 01 575541 35 149165 v« ()(} 3755 5ü 168220 ! Iv. 663755.59