A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 23. szám - Mikor tartozik kiküldött végrehajtási iratokat a birósághoz visszaterjeszteni? - A csődtörvény alaki hiányai. 5. r.

JOGESETEK TÁ K A FELSüBIROSAGI HATÁROZATOK ES DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog« 23. számához. Budapest, 1888. június 3-án. Köztörvényi ügyekben. Pactnm reservati dominii joghatályosan érvényesíthető nemcvak a közvetlenül •.zerzödü felei között, de harmadik személyijei (u foglaltatóval) széniben is. Az öbecsei kir. járásbíróság (1886. december IGán 1,964/p. 88.): Geiger Mór ügyvéd álta! képviselt H. József felperesnek, dr. Cziráki Gábor ügyvéd által védett P. Henrik alperes elleni ingóságok birói zár alóli feloldása iránti igényperében itélt: A végreh. tkönyv 1. és "2. tételei alatt összeírt tárgyak a birói zár alól feloldatnak stb. Indokok: Mert alperes a kereset alapjául szolgáló szerződés valódiságát kétségbe ae.m vonta ; tekintve, hogy a hivatkozott szerződés 3. pontja értelmében a gépre vonatkozó tulajdonjog a gép vételárának 1885. évi november hó 1-én történt lefizetéséig felperes fentartotta magának és végrehajtást szenvedettnek puszta birtokába volt csak, ekként a kérdéses gép ezúttal felperes tulajdonának tekinthető lévén az igényelt tárgyakat a birói zár alól feloldani kellett. A budapesti kir. itélö tábla (1887. nov. 18-án 19.822/p. 87.): az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Mert a magánjog elvei szerint az ingó dolgok iránti adásvevési szerződés az átadás és illetve átvétel tényével tekintendő befejezettnek. Tekintettel tehát arra, hogy ily körülmények közt a bemutatott Írásos szerződésnek ama kikötése hogy az eszközölt átvétel dacára a teljes tulajdonjog a kérdésben forgó gépre nézve végrehajtást szenvedett csak akkor illesse, ha annak vételárát teljesen kifizette, a szerződő felek közt szabályozott jogviszony kérdésében esetleg figyelembe vehető volna, harmadik jóhiszemű hitelezők hátrányára mindazonáltal sem szolgálhat : ekként a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatni s felperest igénykeresetével elutasítani kellett, mert felperes különben maga is vitatta, hogy a jogszerint a tulajdonost megillető használati jog az Írásos szerződésben foglalt kikötés ellenére feltétlenül végrehajtást szenvedettet illette meg, pedig az eddigi törvényeink által szabályozott magánjogunk azt, hogy az úgynevezett domínium directum és domínium utile egyidőben két tulajdonost is illethet meg, nem ismeri. A m. kir. Curia (1Ő88. április 27-én 1,969/p. 88.): a másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az első bíróság Ítélete hagyatik helyben indokainál fogva. Ha a kezesség sem batáridő, sem egyéb feltétel által nem korlátoltat ik, akkor az mindaddig fennállónak tekintendő, míg a főiidós kötelezettsége meg nem sziint. A kassai kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik: Indokok: A válaszirathoz C) alatt eredetben csatolt és valódiság tekintetében nem kifogásolt levél teljes bizonyítékot képező tartalma szerint alperes az A) alattin alapuló s a kereset előadása szerint még 1,300 frt tőke és ennek 1882. júliustól 1-től hátralékos kamataiból álló pénzbeli követelés biztosítása és behajthatóságáért vállalván felperes irányában kötelezettséget, az alperes kezességét megállapító ezen kikötésnél fogva felperes bizonyítani tartó?ott, hogy a főadósoktól S. J. F. és nejétől követelésére nézve kielégítést nem nyerhet s hogy ennélfogva ugyancsak másodsorban kötelezett alperes fizetési kötelezettsége tényleg beállott. Ezen körülmény azonban a per során nem igazoltatott, de sőt a főadósok sem előzetesen, sem egyidejűleg perbe nem vonattak, azon állítás pedig, mintha alperes az A) alattin alapuló követelésre nézve S. J. F. és nejével egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalt volna, megcáfoltatik a C) alatti tartalmával, melyben ily feltétlen kötelezettség nem foglaltatik s a melynek tartalma ellen az ajánlatba hozott főeskíi általi bizonyítás már csak azért sem foghat helyt, mert az 1883. évi május 10-én kelt D) alatti levélben maga felperes kifejezetten csak, mint jótállót értesítette alperest a kérdéses követelés körülményeiről, tehát valószínűvé sem tétetett, hogy a C) alattival igazolt kezességi jogviszony szóbeli egyesség szerint utóbb megváltoztatott és alperes az A) alattin alapuló követelésre nézve irányában külön uton is érvényesíthető feltétlen fizetési kötelezettséget vállalt volna. Az előadottak szerint alperes feltétlen fizetési kötelezettsége bizonyítottnak nem lévén tekinthető, a mennyiben a kezes fizetésre csak a főadós igazolt fizetési képtelensége esetén szorítható, a főadósok pedig sem perbe nem vonattak, sem teljes fizetési képtelenségük alperes által határozottan be nem ismertetett; tekintve továbbá, miszerint az A) alattiban kikötött fizetési határidő beálltával felperes S. J. F és nejétől kereseti követelésének visszafizetését birói uton nem szorgalmazta, sőt a tanukként kihallgatott K. K. és megannyi tanú vallomása szerint akkor még jó vagyoni viszonyok között élő nevezett adósai részére a kezességi kötelezettségben állott alperes megkérdezése és hozzájárulása nélkül, tehát saját felelősségére hosszabb fizetési haladékot engedélyezett, a mely ténye folytán alperes kezességi kötelezettsége különben is elenyészett, felperes keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. ítélőtábla az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A válaszirathoz C) alatt mellékelt levél szerint alperes az A) alatti kötelezvényen alapuló követelés biztosítása és behajthatósága tekintetében csupán egyszerű és nem készfizető kezességet vállalt. Alperes maga elismeri, hogy a követelés most már az egyenes adósok ellen be nem hajható, tehát az egyenes adósoknak külön perlése vagy ellenük a végrehajtás megkísérlése annak bizonyítása céljából, hogy alperes kötelezettsége s felperes követelési joga előállott-e ? nem szükséges. E szerint csupán azon kérdés döntendő el, hogy alperes kezességi kötelezettsége felperes mulasztása vagy ténye következtében megszünt-e vagy sem ? alperes kezességi kötelezettsége megszűntnek volt tekintendő, mer' felperes mulasztást követett el az által, hogy a végrehajtható közjegyzői okirat alapján a követelést a fizetési határidő lejártakor sem nem biztosította, sem behajtani meg nem kísérelte, mert továbbá felperes az egyenes átlósoknak több évi halasztást engedett a kezes megkérdezése és hozzájárulása nélkül. Ennélfogva a felperest keresetével elutasító elsöb. ítélet a kereset főtárgyára nézve ezen okból, egyéb részeire s különösen a fizetési kötelezettség tekintetében kínált és alperes által elfogadott főeskü mellőzésére nézve pedig vonatkozó indokai alapján volt helybenhagyandó. A m. kir. Curia : Mindkét alsó bíróság ítélete megváltoztatik és alperes 15 nap alatt és különbeni végrehajtás terhe mellett köteles a keresetbe vett 1,300 frt tőkét, ennek 1882. évi július 1-től számítandó 6°/0 kamatját és 80 frt per- s felebbezési költséget felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes a valódiságra nézve tagadásba nem vett C) alatti levélben határozottan kijelenti, hogy a kereseti előadás szerint még 1,300 frt tőke s járuléka erejéig fennálló követelés biztosítása és behajthatóságáért kezességet vállal és miután ezen kezességet sem határidőhöz, sem egyéb feltételhez nem kötötte, ezen korlátlanul elvállalt kötelezettsége mindaddig fennállónak tekintendő, míg a főadós kötelezettsége meg nem szűnt ésaz alól az a körülmény, hogy felperes a föadósuak fizetési haladékot nyújtott, annál kevésbé, menti fel, mert alperes az ellen kifogással nem élt és felperest nem szólította fel arra, hogy a követelés behajtása iránt intézkedjék. Ebből folyólag alperes kifogásait elvetni és miután mivel sem bizonyította, hogy a felperesileg beismert összegen felül is törlesztés történt, az a körülmény pedig, hogy az egyenes adós be nem pereltetett vagy ellene végrehajtás nem vezettetett, a másodb. Ítéletének erre vonatkozó indokolása alapján tekintetbe nem jöhet, alperest a kereset értelmében a tőke és járulékaiban marasztalni és mint pervesztest, a perköltség viselésére is kötelezni, kellett. (1888. febr. 1-én 4,989,87. sz.)