Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Törvényes osztályrész. 627 tartoznék a hagyatékhoz, be nem bizonyította és minthogy a leltárban felvett 60 s 40 frt adósságnak fennállását alperesek a per során maguk sem vitatják, a hagyaték-leltározási és tárgyalási költségek pedig hagyatéki terhet nem képeznek : a hagyaték értéke 2126 frt 40 kr, miből levonva a nem kifogásolt 40 frt 50 kr. temetési költséget, a hagyaték tiszta értéke 2085 frt 90 krban, s ebből felperes törvényes osztályrésze 208 frt 59 krban megállapítandó volt. A szükségörököst a törvényes osztályrésznek az örökség megnyíltától a jövedelme is jogszerűen megilletvén, a fentebb említett tőke után a kamatok, mint ezen jövedetmet helyettesitők ítéltettek meg. A 208 frt 59 kr. s kamatai fizetésére másod- s ötödrendü alperesek mint kedvezményezett örökösök köteleztettek; elsőrendű alperes azonban a hagyatéki javakat csak haszonélvezetül bírván, fizetésre kötelezhetőnek nem találtatik ugyan, de a törvényes osztályrész kielégítését az ő haszonélvezeti joga nem gátolhatván, annyiban, a mennyiben a hagyatéki javak egy része a megítélt törvényes osztályrész kielégítésére fordittatik, a haszonélvezeti jog is korlátoztatik. — Curia helybenhagyja, mert a kötelesTész kiadását az arra jogosított örökös minden korlátozás nélkül törvényszerűen követelheti; és miután ugy az ingatlan, mint az ingó hagyatéknak értéke a per adatai szerint kellpen állapíttatott meg, s e mellett annak özvegyi jogon elsőrendű alperes általi használatát a többi alperesek nem kifogásolván, ebben megnyugvóknak veendők, s miután felperes köteles-' részének kiadását elsőrendű alperes özvegyi joga nem akadályozhatja. (1883 deczember 5-én 5610 sz. L. a Curia 3361/1900. sz. a.) 533. A fenti szabály akkor is alkalmazandó, a mikor a kötelesrész ajándékozás által van megsértve. Jogeset: Az örökhagyó ingatlanainak egy részét azzal a kikötéssel ajándékozta az alperesnek, hogy az ingatlanok haszonélvezete őt, halála után pedig nejét ennek haláláig illesse s hogy alperes a felperesnek az örökhagyó neje halálától számított 4 év múlva 800 frtot és pedig a felperes öröklési igénye czimén fizessen. Felperes nem várva be az örökhagyó nejének elhalálozását, kötelesrészét igényli. Eperjesi törvényszék : A kötelesrész az általános bírói gyakorlat szerint a jogosított részéről az örökhagyó halála bekövetkezte napjától követelhető, illetően az ajándékozás joghatálya a kötelesrész követelhetésének szempontjából az örökhagyó halála után, mint a kötelesrészhez való jog megnyíltakor azonnal megtámadható; tekintve (tehát), hogy a kötelesrészre jogosított annak kiadását minden korlátozás nélkül követelheti, sem az a körülmény, hogy az örökhanyó összes vagyonának holtig tartó haszonélvezetét özvegyének biztosította, illetően hagyta, sem pedig az ajándékozási szerződésben foglalt ama körülmény, hogy az örökhagyó felperes részére az ő és felesége halála után négy évre fizetendő — telekkönyvileg is biztosított — 800 frtot hagyott, nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy a felperes kötelesrészének kielégítését az alperestől már most ne követelhesse. Curia helybenhagyja. (1903 szeptember 23-án 4297/1902. sz. a.) A fenti szabálytól eltérés í a) Curia: Az alperes csak a hagyatékot terhelő özvegyi jog megszűntétől számítandó 15 nap alatt lesz köteles a felperes részére megítélt köteles40*