Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kassai kir. ítélőtábla 51.3 azért eljárási szabály sérelme nélkül mellőzte a kir. törvényszék a szakértői véleményeket. (1913 febr. 26. 1912. G. 512. sz. a.) 643. Fuvarozási ügylet csak akkor jön létre, ha az árúk fuvarozás végeit a fuvarozónak átadattak, a keresetből azonban az tűnik ki, hogy a felperesnek nem adta át a megsérült árúkat az alperes felügyelete s rendelkezése alá, hanem csak ennek fogatát fogadta fel, hogy árúit vele együtt az eperjesi vásárra vigye el s visszavigye; az árúk feletti rendelkezési jog a felperest illette meg, a felek között létrejött jogügylet tehát nem fuvarozási szerződés, hanem egyszerű bérlet volt, a mely ennek folytán a Kt. 393. §-ának szabványai alá vonható nem lévén, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy minden egyéb körülménytől eltekintve, az alperesnek, mint fuvarozónak felelősségét, a fuvarozási ügyletekre vonatkozóan a Kt. 393. és következő szakaszai s különösen a 398. §-ban lefektetett törvényes rendelkezések alapján meg nem állapította s épen a felhozott okokból ki nem mondotta, hogy a csomagolás is az alperes kötelessége lévén, annak hiányossága az alperes mint fuvarozó mentességét nem vonja maga után. A felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint, az alperes lovai a szekérben, ládák helyett csak kevés szalmába csomagolt edények összecsörrenésétől ijedtek meg, az okozta megvadulásukat és a szekérnek felfordítását és sem a felebbezési bíróság Ítélete, sem a tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmaz adatot arra nézve, hogy a felperes a felebbezési eljárás során bizonyítékok felhívása mellett, annak ténybeli megállapítását kívánta volna, hogy az alperes lovai csökönyös szilaj természetűek voltak és természetüknél fogva már más alkalommal is károkat okoztak, a felperes a felebbezési eljárás során csak annak bizonyítására kérte eskü alatti kihallgatását, hogy a kocsis a lovakat szükség nélkül ostorozta s ez okozta a szekér elrántását. Felperes kérelmének teljesítését a felebbezési bíróság, mint szükségtelent és mint elfoglalt álláspontjának megdöntésére alkalmatlan bizonyítást, megindokolva mellőzte, a felebbezési bíróságnak ez a döntése a S. E. 64. §-án alapuló birói szabad mérlegelésből folyik és felülvizsgálattal eredményesen meg nem támadható. Tekintve pedig, hogy a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint az edények csomagolásánál és szekérbe rakásánál a Tórfi : Ítélőtáblai határozatok. XVII. 33