Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

20 Perjogi Döntvénytár. 34. Szerződés nem teljesítéséből származó kár meg­térítése iránti per nem esik a Pp. 37. §-a alá. (Kolozsvári kir. tábla 1915 június 8. P. I. 1092. sz.) 35. Ingatlan tulajdona és birtoka iránti kereset el­bírálására az a bíróság illetékes, amelynek terüle­tén a kereseti ingatlan fekszik. (Kúria 1915 nov. 24. Rp. V. 202. sz.) A m. kir. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a kereset visszautasítása helyett a pert megszűntnek mondja ki. indokok: Felperesek keresete — tartalmából megállapítha­tóan — szorosan véve törlési keresetnek még részben sem te­kinthető ugyan, mivel sem a felperesek, sem jogelődjük javára a kéréseiben íelsorolt ingatlanokra semmiféle bejegyzés vagy fel­jegyzés a telekkönyvben nem fogíaltatott s nem foglaltatik; helyes azonban az alsóbíróságoknak az a jogi megállapítása, hogy a fel­pereseknek a keresete ingatlanokra vonatkozó dologi jog érvé­nyesítésére és ennek járulékaira irányul, mert a felperesek ke­resetükkel lényegileg azt célozzák elérni, hogy a jogelődjük, S. L. és A. K. és neje között létrejött és özv. S. Lőrincné által gyermekei nevében meghosszabbított zálogszerződés megszűnte, illetve érvénytelensége folytán a keresetben körülírt ingatlanok Via részére tulajdonjoguk, azoknak birtoka, valamint az elvont haszon és ebből származott egyéb követeléseik megítéltessenek. Ilyen kereset elbírálására a Ppé. 61. §-a szerint itt alkalmazandó 1881 :LIX. tc. 6. §-a és az 1868 : LIV. tc. 42. £-a értelmében az a birtokbiróság illetékes, amelynek területén a kereseti ingat­lanok feküsznek, a jelen kereseti ingatlanok pedig nem a nyitrai, hanem az eperjesi kir. törvényszék területén feküsznek, ennél­fogva és tekintettel arra, hogy úgy a felperesek, mint az al­peresek között nem a nyitrai kir. törvényszék területén lakó kis­korúak is vannak (1868: LIV. te. 53. §-ának d) pontja) a má­sodbíróság végzését annyiban, amennyiben az az illetékesség le­szállítására, e per megszüntetésére és a felpereseknek a költsé­gekben való marasztalására vonatkozik, a fentiek szerint helyes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom