Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási rs Pénzügyijógi Döntvénytár 23 Mind a három rendbeli kifogás alaptalan. Az illetékességi kifogás alaptalan azért, mert az 1881 : XXXIV. tc. 1. §-ának a) pontja szerint az ingatlanok átruházására vonatkozó jogügyletek utáni illeték kiszabása még akkor is az ingatlan fekvésére nézve illetékes hivatalnak a feladata, ha az okiratban az ingatlanokra vonatkozó intézkedés mellett másnemű jogügyletek is vannak, az pedig nem vitás, hogy az ingatlanok, amelyek átruházásáról van szó, az erzsébetfalvai m. kir. adóhivatal területéhez tartozó Csepel községben fekszenek. Ez alól az általános szabály alól kivételnek csak akkor van helye az idézett törvény 2. és 3. §-a szerint, ha a fél a jogügylet bejelentése alkalmával az illetéket azonnal befizetni kívánja vagy felmerülő kétely, valamint kirendelési kérelem esetén. Ez eseteknek egyike sem forgott fenn, mert a panaszos azonnali fizetést a budapesti központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál nem teljesített, az illeték kiszabása előtt kirendelési kérelmet elő nem terjesztett, viszont a hivatalok között az illetékesség tekintetében nem merült fel kétely, amennyiben a kiszabási iratok tanúsága szerint a budapesti m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal 78,047/1915. I. sz. átiratával a panaszossal folytatott tárgyalásra vonatkozó iratokat az erzsébetfalvai m. kir. adóhivatalhoz ennek illetékességét elismerve átvette. A második, t. i. az időelőttiség kifogása azért alaptalan, mert nincs olyan törvényes jogszabály, mely akár az illeték kiszabásának, akár a már kiszabott illeték behajtásának függőben tartását rendelte el azért, mert valaki az 1907 : III. tc. 4. §-ára alapítottan illetékmentességért folyamodott, az ill. szabályok 16. §-a szerint pedig a kincstár joga az illetékre a jogügylet érvényes megkötésekor megnyílt, a panaszos pedig azt, hogy a kérelmére a m. kir. pénzügyminiszter az illeték kiszabásának függőben tartását elrendelte volna, nem is állítja. Egyébként is az illeték kiszabása a panaszosnak jogsérelmet nem okozhat, mert a mentesség elismerése, illetőleg engedélyezése esetén az illeték törlésének, befizetés esetén visszatérítésének ez az ítélet sem akadálya. Alaptalan az illeték számszerű helyessége ellen emelt kifogás is azért, mert a . . . által úgy is, mint a csepeli ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa és úgy is, mint a . . . elnevezésű cég tulajdonosa által, tehát egy személyben és egyidőben a «. . .»-ba részvények ellenében bevitt, tehát a részvénytársaságra átruházott csepeli ingatlanok, valamint az alapszabályok szerint a csepeli ingatlanokon megtelepült összes gyárainak összes gyári felszerelései, gépei és egyéb ingóságai «helyesen vonatlak, mint ingatlanok, illeték alá, amennyiben a panaszos panaszában is elismeri, hogy az alapítási tervezetben és a közgyűlési határozatban ingók-