Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

20 lévén ők is ép ugy, mint az italmérést tényleg gyakorolt házbirtokos társaik, egyiránt tulajdonosai egy és ugyanazon közös jognak. Nem változtathat ezen ama körülmény sem, hogy az urb. egyezség 2 pontjában érintett 4000 frtot, a jog tényleges gyakorlói — a korcsmárosok —• fizették, mert ez ha való is, csak eme általuk az úrbéresek helyett kifizetett összegnek visszakövetelésére nyújthat nekik igényt, melynek elbirálása azonban nem ezen eljárásra tartozik. Ezeknél fogva az italmérés tényleges gyakorlói által a birósági tárgyalás alkalmával felvetett, a többi házbirtokosoknak a kártalanításból való teljes kizárására iiányzott és a kártalanitás alapjául, a m. kir. államkincstár által elfogadott 97T. SZ. közös bejelentéssel ellentétes tulajdoni igény elvetendő volt, még pedig annyival inkább, mert az ellenigénylők, kik a főkimutatás 1—63 sorszámú bejegyzése és az erre vonatkozó beadványok szerint nem az urb. egyezség 2-ik pontjában közös jogon, hanem a vélt külön jogon és a külön-külön fizetett adó-alapon, önálló bejelentéssel éltek, ezen bejelentéseiket a pénzügyhatóság előtt, f. évi január 31-én magtartott egyezkedési tárgyalás alkalmával, az erről felvett és az iratoknál elfekvő jegyzőkönyv tartalma szerint jogérvényesen visszavonták, és a tulajdoni igényjogosultság tekintetében a házbirtokosok összesége nevében az urb. egyezség 2-ik pontja alapján benyújtott 971. sz. bejelentéshez csatlakoztak. A jelen ítéletben közös tulajdonosokul elismert házbirtosok egymásközti részesedésének aránya csak a vitás tulajdoni kérdés eldöntése után állapithattatván meg, az ez iránti eljárás és határozathozatal az érdekeltek kérelme folytán is a tulajdoni kérdés jogerős eldöntése utánni időre volt fenntartandó. A pozsonyi kir. Ítélőtábla a következőleg itélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét azzal a módosítással helybenhagyja, hogy 78354 frt kártalanítási összeget a Verbó községi földesúri, curiális, inseriptionális és úrbéri házbirtokosok összeségének tulajdonául mondja ki. Indokok. A részesedési arány kérdése a tulajdoni igény tárgyalásától elkülönittetvén, ezúttal csupán az a vitás kérdés bírálandó el, hogy a megállapított kártalanítási összeg kit illet. Ennek a kérdésnek elbírálásánál kétségen kívül a Verbó község úrbéri birtokrendezési ügyben 1877. évi aug. 27-én felvett jkönyvben foglalt egyezség szolgál irányadóul, melynek 2. pontja szerint Verbó községben valamennyi úrbéri, inseriptionális és földesúri ház tulajdonosa feljogosittatott, mindennemű italt szabadon kimérni s egyszersmind az összes úrbéresek az italmérés e szabad gyakorlásának megengedéséért kötelesek voltak a volt földesuraságnak 4000 frt megváltási összeget kifizetni. Az egyezségnek e rendelkezé-