Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

112 gadott vádrendszer szerint a bíróság a vádhatóságok képviselője által indítványozott büntetési mérven tul, súlyosabban senkit sem büntethet, annálfogva vádlottat a terhére rótt hamis vád ibüntettének vádja alól szükségképen felmenteni és öt a B. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kimondani, s figyelemmel a községi bizonyifányban jelzett «izgató» természetére, mint súlyosító körülményre, őt a fent kitett büntetéssel büntetni kellett. A budapesti kir. itélőtáblaa következőleg ítélt : Tekintve, hogy a kir. törvényszék helyes indokolása szerint a kathr püspök a kath. kántortanítóra nézve fegyelmi ügyében nemcsak egyházi felsőbbségnek tekintendő, de hatóságot is képez: tekintve, hogy K. József S. Mihály kántortanítót illetékes hatósága az eperjesi püspök előtt fegyelmi vétséget képező cselekmények miatt hamisan vádolta; tekintve, hogy a biróság a büntetendő cselekmény minősítésében a kir. ügyész indítványához köt^e nincs, .tekintve, hogy a K. József cselekményében a. B. T. K. 227. §-ának második bekezdésében ismerfetett hamis vád vétségének minden ismérvei fenfbrognak ; tekintve, hogy az idézett §. második bekezdésében ismertetett hamis vád vétsége is ugyanazon nemű büntetéssel büntetendő, mint a vádinditványban fentajtott rágalmazás; tekintve végül, hogy a vádlottra kiszabott fogház a vádlott *bünősségi fokának megfelel; a kir. tábla K. Józsefet a B. T. K. 227. §-ának 2. bekezdése alapján a hamis vád vétségében nyilvánítja bűnösnek s a reá a kir. törvényszék által kiszabott büntetést a jelzett 227. §. alapján szabja ki. Egyebekben a kir. törvényszék ítéletét indokaiból helybenhagyja. *A kir. Curia a következő ítéletet hozta : ' A cselekmény minősítését illetőleg a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával 'az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben ; mert a B. T. K. 164. §-a az egész B. T. K.-re kiterjedőleg meghatározza, hogy a «'hatóság» neve alatt mely hatóságok értendók, ezek között pedig az* egyházi hatóságot fel nem említi, miből következik, hogy a B. T. K. 227. és 260. §-ába ütköző cselekmények az egyházi hatóságok előtt el nem követhetők ; és mert ekként az elsőbiróság helyesen minősítette a -cselekményt a B. T. K. 258. §-a alapján rágalmazásnak, mivelhogy kétségtelen, hogy az eperjesi püspökhöz intézett feljelentésben foglalt állitások részben, olyanok, melyek a sértett felet a közmegvetésnek tehetik ki, részben olyanok, melyek a büntető eljárásnak is képezhetik tárgyát. Ezzel a változtatással a kir. táblának Ítélete egyebekben vonatkozó indokainál fogva helybenhagytak.