Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
— 260 — meg, •— raig a B. J. feljelentő erdőőrrel szemben követendő eljárás iránt adott utasítás mint nem a kihágási ügy keretébe tartozó, hanem külön eljárás tárgyát képező, — megsemmisíttetik. Az alsóbbfoku ítéletek egyéb részei érintetlenül hagyatnak. Az alsófoku Ítéletek megváltoztatásával panaszlott, a 27. §-al büntetendő; mint súlyosító körülmények hozzájárulásával elkövetett minősített jogtalan vadászati kihágási vád és annak jogkövetkezményei alól felmentendő volt, mert a feljelentő felesketett erdőőr B. J. vallomása, a mennyiben a nevezett lopás miatt büntetett előéleténél fogva a 41. §-ban meghatározott kellékekkel nem bir, — a törvény 40. §-a szerint teljes bizonyító erővel bírónak vehető nem volt és így vallomásának habár esküvel megerősített azon része, mely szerint ellene panaszlott fegyvere visszavétele által erőszakot használt, panaszlott tagadásával szemben, egyéb bizonyíték hijján — kellőleg beigazoltnak nem volt vehető. — Ellenben mivel panaszlott, B. J. feljelentő vallomásának azon részét, mely szerint reá nézve idegen vadászterületen engedély nélkül fegyverrel találtatott, önmaga is beismerte, ezen cselekménye miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 25 írt pénzbüntetésben, igazolt vagyontalanság esetén 3 napi elzárásban marasztaltatik el. Ha felesketett erdőkerülő vadászati kihágás miatt elitéltetik, a fegyelmi vizsgálat elrendelése az itélet keretébe nem tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 4295. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az eperjesi járás szolgabirája által hozott elsőfokú itélet módosításával, B. Gy. és Zs. A. tiltott időbeni vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 29. §-a alapján 50— 50 frt pénzbüntetésben, Zs. A. azonkívül azért, hogy kutyáit reá nézve tilos vadászterületre vitte, az idézett t.-cz. 32. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, 11 frt 60 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltattak, végre mindkettő ellen, miután felesketett erdőkerülők, a fegyelmi eljárás elrendeltetett és az ügyiratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás megtorlása végett a kir. adófelügyelőnek megküldetni rendeltettek, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: oly módosítással hagyatik helyben, hogy a kiszabott pénzbüntetések nemfizethetés esetén 5—5 napi, illetve 1 napi elzárásra lesznek változtatandók, a fegyelmi eljárás elrendelése, mint az itélet keretébe nem tartozó, oda módosittatik, hogy a jogerős itélet az illetők felettes hatóságával közöltetni rendeltetik. Községi erdőőr által elkövetett vadászati kihágás illetékes felettes hatóságával közlendő. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 456. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a kaposvári járás szolgabirája által hozott elsőfokú itélet helybenhagyásával, P. J. községi erdőőr, tilos területen való vadászás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá 20 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el és az iratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbirálhatása végett a kir. pénzügyigazgatósághoz rendeltettek áttétetni, — az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokai-