Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 171 — vetkezményei alól felmentetik, mert szemérmet sértő vizelésért a kbtk. 80. §-a alapján Ítéltetett el, ezen cselekmény tényálladéka pedig az idézett szakaszban nem foglaltatik; mivel azonban a tárgyalás folyamán kétséget kizáró módon beigazoltatott, hogy panaszlott botrányos részeg állapotban az utczán fetrengett s igy panaszlott azon cselekménye, hogy nyilvános helyen a város piaczán vizelt, szintén részegségének volt következménye, panaszlott Sz. Aron, nyilvános helyen botrányos részeg állapotban megjelenés miatt a kbtk. 84. §-a alapján 15 írt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban magasztaltatik el. A járdaközlekedésnek botrányos lárma s ennek alapján okozott népcsődület által bekövetkezett gátolása nem mint járdafoglalás, hanem mint botrány előidézése büntetendő. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 71. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint az V. kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával 8. V. budapesti lakos járdafoglalás miatt, a köztisztasági szabályrendelet 12. §-a, illetve az 1879. évi XL. 119. §-a alapján 10 írt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és vádlott a járdafoglalás által elkövetett kihágás vádja alól felmentetik; azonban közbotrány előidézése által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi 731. sz. szabályrendelet 1. és 2. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek viselésében elmarasztaltatik. Mert panaszlott azon cselekménye, hogy népcsődületet okozott és ez által a közlekedés gátoltatott, az 1879. évi XL. t.-cz. 119. §-a 1. pontjában körülirt kihágás tényálladékát nem képezi; ellenben, minthogy a kihallgatott rendőrök vallomása által igazoltatott, hog}T panaszlott az utczán nagy lármát csapott és ez által botrányt idézett elő, a miatt a fenti büntetésben volt marasztalandó. Csendzavarás miatt külön nem büntetendő az, a ki nyilvános helyen botrányos részeg állapotban megjelenés miatt már elmarasztaltatott, mert utóbbi kihágás magában foglalja az előbbinek is tényálladékát. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1700. sz. határozata:' A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint Eperjes város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet kiigazításánál A. Miklós fuvaros és K. István kőműves nyilvános helyen botrányos részeg állapotban megjelenés miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 84. §-a alapján I. rendű vádlott 25 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, II. rendű vádlott 13 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 2 napi elzárásban és rendőri zárórán tul csendzavarás miatt a vármegye kihágási szabályrendeletének 24. §-a alapján I. rendű vádlott 20 frt, II. rendű vádlott pedig 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén még 2, illetve 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztalt A. Miklós által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, A. Miklósra vonatkozó felebbezett részében a botrányos