Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

454 Telki terhek Általános szabály az, hogy a párbér egyéb jogalkotó tények hiányában, csak a parochia kötelékéhez tartozó híveket terheli és hogy e teher mérvének és módozatainak kútforrása a visitatio canonica. Ennek folytán a parochia kötelékébe nem tartozók, különösen más vallásúak, már a bevett vagy türt vallásfelekezeteknek egyébként is egymástól önálló voltánál fogva is párbérszolgáltatásokra csak akkor kötelezhetők, ha erre bármely utón személyes kötelezettséget vállaltak, vagy ha a párbérszerződés vagy más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré vált, vagy végül, ha a párbért a politikai község átválalta (aversio), ellenben ezek iránt nem bir nyomatékkal a birói uton történt esetleges marasztalás és visitatio canonicában a párbér szolgáltatásának házak vagy telkek után feltüntetése; mert a m. kir. Guria 30. és 31. számú polgári döntvényeiben már kimondotta azt: hogy ha a katholikus lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetve, midőn az a kérdés vált vitássá, ha vájjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher, vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e? az ügy eldöntése a polgári biróságok hatásköréhez tartozik; és hogy az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanon nyugvó dologi tehernek tekintessék. A visitatio canonica rendeltetése volt az is, hogy a hiveknek párbér iránti kötelezettségét, ennek mérvét és módozatait a tényleges állapothoz képest feltüntesse; — a visitatio canonica szokás és részben egyházhatósági rendelet folytán a törvényes bizonyság (legale testimonium) a földesúr és az illető község elöljárói közben jötté vei eszközöltetett. A most eldöntendő kérdésben idézett okirat latin szövegű bekezdésében Rudnay Sándor azidőbeli esztergomi érsek jelenti ki azt, hogy miután Eperjes egyházilag, mint fiókegyház a tallósi parochiához tartozik, az eperjesi birtokosok és földesúr a tallósi parochiából kiválásért és Eperjesen önálló parochia fölállításáért folyamodván, — ő ezt a kérelmet méltányolta és hogy a felállítandó uj parochia rendezése czéljából a törvényes bizonyság (legale testimonium) jelenlétében egyházi és földesúri megbízottakból vegyes bizottság alakult. A kérdéses okirat további szövege a következő: Mi alulírott Eperjes község valljuk e levelünk rendével, hogy minekutána a méltóságos földesurunk azon legalázatosabb könyörgésünkre, hogy a számunkra az előadott okokra nézve Eperjesen egy lelkipásztort rendelni és nekünk egy helybeli plébániát, valamint szinte Oskolát felállíttatni méltóztatna, ngyanebbeli buzgó óhajtásunkat nemcsak kegyelmesen elfogadni, sőt a vele született nagy kegyessége mellett a leendő helybeli plébánosnak illendő élelmére nevezetesebb ajánlást is tenni méltóztatott, — mi is szemünk előtt tartva azon