Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Kegyúri jog 453 az illető szolgabíró és esküdt jelenlétében az illető földesúr megbizottja, az illető község akkori elöljárósága és az illető községben" 11 úrbéres gazda részéről azzal a záradékkal, hogy a többi gazdák jelenlétében és megegyezésükkel aláirt okiratnak 3-ik pontjában foglalt következő kitétellel: „minthogy a tallósi plébániától leendő elválasztásunk által egyszersmind az ekkoriglan adatott szolgáltatásainktól és adózásaink­tól is felszabadittatnánk, lekötelezzük magunkat arra, hogy mindazon földeknek, melyek ezen alkalommal a tallósi plébániától az eperjesihez esendők lesznek, mind pedig azoknak is, melyeket a méltóságos földes­urunk ez utóbbihoz most ujan hozzáadni kegyesen méltóztatik, műve­lését, úgymint szántását, fogasolását, a termésnek letakarítását és be­hordását, egyszóval minden illendő és szokásban levő munkákat, vala­mint szinte a méltóságos földesúr által e czélra ajánlott tűzifának le\ ágasát és behordását is a helybeli plébános ur részére esztendőről­esztendőre véghezvinni fogjuk" — lekötelezettnek a politikai község tekintendő-e? avagy ugyanez a lekötelezés, továbbá ugyanannak az okiratnak 4-ik pontjában foglalt következő kitétel: adunk ötven gazdák, kik összesen a 437/8 urbarialis helyet birjuk, vagyis 67/8 régi sessiót, összesen 67 pozsonyi mérő rozsot, ugyanennyi csirkét és készpénzül 20 forintokat pengőben, az illető községbeli úrbéri telkekre nézve dologi teher-e? Határozat: A feltett kérdésben megjelölt okirat 3-ik pontjá­ban foglalt kitétellel Eperjes politikai község lekötelezettnek nem tekinthető, továbbá ugyanaz a lekötelezés, úgyszintén annak az okiratnak 4-ik pontjában foglalt kitétel az Eperjes községbeli úr­béri telkekre nézve nem dologi teher. Indokok: Az eperjesi plébános lényegileg a feltett kérdésben megjelölt okirat 3. és 4. pontjára alapítottan párbér iránt perelte a más vallású Wetzler Józsefet, mely perben az elsőbiróság alperest elmarasztalta, mert a kérdéses okirat 3. és 4. pontjával a politikai község részéről átvállalást, illetve az úrbéri telkekre nézve dologi terhet fennforogni látott; ezt az Ítéletet a pozsonyi kir. ítélőtábla 6021/1891. sz. a. helybenhagyta. Az eperjesi plébános ugyanakként perelte a más vallású Gold­berg Mórt, mely perben az elsőbiróság felperest keresetével elutasí­totta, mert a kérdéses okirat 3. és 4-ik pontjával a politikai község részéről átvállalást, illetve az úrbéri telkekre nézve dologi terhet fen­forogni nem látott; ezt az ítéletet a pozsonyi 'kir. Ítélőtábla 4583/1893. szám alatt szintén helybenhagyta. A pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke az ellentétes határozatok foly­tán 409/1894. szám alatt a 4214/1. M. E. 1891. számú rendeletben foglalt figyelmeztetést megtévén, 1801/1894. szám alatt másodfokú érdemleges megvizsgálás végett a pozsonyi kir. Ítélőtáblához érkezett az eperjesi plébánosnak ugyanakként a más vallású Stern Jakab ellen indított pere; mely per előadásra 'kerülvén, ennek elintézése fel­függesztetett és ekként a 4214/1. M. E. 1891. számú rendelet 4. §. 3, pontjának esete beállott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom