Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

452 Telki terhek Az evangélikusok szabad vallásgyakorlatának elvi elismerését magában foglaló 1608:1. t.-cz. nem eredményezvén az evangélikusoknak teljes kiválását a kath. egyház kebeléből, az annak meghozatalát követő vallási súrlódások idejében tőlük a kath. lelkészt illető párbérszolgáltatás főleg azon az alapon követeltetett, mert még mindig a kath. egyház jurisdictiója alatt állóknak tekintettek s ez alapon követeltettek és szedettek be tőlük az ingatlan birtokával semmi összefüggésben nem álló stóladijak is. Az 1647. évi X1T. t.-czikk sem intézkedik a párbérről, mint oly teherről, mely ingatlanok birtokával össze van kötve, hanem mint a lelkésznek ellátására szánt oly illetményről, melynek szolgáltatásara a hivek vannak kötelezve. Az 1691. évi ápril 2-án kelt kir. rendelet (Explanatio Leopoldina) szerint az evangélikusok a nem articularis helyeken továbbra is a kath. parochia kötelékéhez tartozóknak tekintettek s ez alapon köteleztettek a pár bért a kath. lelkésznek fizetni, — mig végre az 1790/1. évi XXVI. t.-czikk által a kath. egyház joghatósága alól teljesen feloldattak s a kath. lelkésznek teljesített párbérszolgáltatások alól feltétlenül felmentettek. A törvényhozásnak utóbb emiitett határozott nyilatkozványaival szemben ki sem fejlődhetett oly általános jogszokás, melynek alapján a párbér tekintet nélkül a parochiális kötelékre, ingatlanokhoz kötött dologi teher természetét vette volna fel. Ezekből, valamint ama tényből is, hogy a párbért rendszerint •csak a házasságban élők s az önálló háztartással biró özvegyek és özvegy nők szolgáltatták, és hogy azt a házatlan zsellérek is fizették, önként következik, hogy a némely canonica visitatiókban előforduló ama kitételeknek, hogy a párbér minden ház vagy minden telek után szolgáltatik ki, oly horderőt, mintha azok a párbérszolgáltatás jogi természetét fejeznék ki, tulajdonitani nem lehet, hanem a fentebbiekből folyólag fel kell tenni, hogy az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések csakis a párbér kivetésének módját kivánják jelezni. Ezen általános elvi szempont azonban nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré nem válhatott; mert a törvényhozás fentebbi intézkedései a felek cselekvényeit és szabad rendelkezését semmi irányban nem korlátozták, ily esetekben tehát, s valahányszor átvállalt vagy községileg avertált párbérről van szó, a fent kifejezést nyert általános elv nem állhat útjában annak, hogy a fenforgó külön jogczimnél fogva a parochiális kötelékhez nem tartozók is a kath. lelkészt illető párbér fizetésére vagy kiszolgáltatására köteleztessenek. (Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1886. évi január hó 22-én tartott teljes ülésben.) 846. A pozsonyi kir. Ítélőtábla 1. sz. polg. döntvénye. Pozsonymegye Eperjes községben a római kath. plébánia felállítására vonatkozóan Eperjesen az 1825. évi május hó 13. napján