A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

116 Dologi joy. az ingatlannal együtt kifejezetten szintén tárgyát képezte az elidegenítésnek. (U.f. XII. 109.) Ha a kiépítési kötelezettség és az ennek teljesítéséhez kötött adómentességi kedvezmény telekkönyvileg kitüntettetett, elvesztette személyes jellegét és oly dologi joggá vált, mely az ingatlan mindenkori tulajdonosát megilleti. — Az utczák és terek kiépítése czéljából megadatni szokott adókedvezmények czélja lényegében már a kiépítéssel el van érve és a lakhatási engedély fellételei a kiépítés után az elemek közrehatásával önmaguktól beállanak. (U. f. XVI. 33.) Törvényes vélelem szól a melleit, hogy állaguk sérelme nélkül valamely telekről el nem távolitható faépítmények a tulajdonos tulajdonát képezik. <ü. f. XXXIÍ. 63.) Jogi értelemben vett áradványt olyan föld képez, melyet a viz észrevétlenül valamely parti birtokhoz visz. — A tulajdonos az elszakított földhöz való tulajdonjogát el nem veszti. — A feliszapodás folytán támadt föld azon terület tulajdonosát illeti mint növedéket, a melyen a feliszapodás történt. (U. f. XXX. 46.) A folyó partján iszapolás folytán keletkezett porondos hely a parti birtokos uj birtok tagjához tartozik. (III. f. V. 111.) Szemben azzal, hogy a föld, melynek termése lefoglaltalolt. a végrehajtást szenvedő telekkönyvi tulajdonát képezi, magából abból a körülményből, hogy ezt a földet más munkáltatta, még meg nem állapitható, hogy ezt azon a földön a haszonélvezet megillette. Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát a tulajdonjogból folyóan a függő termés mint a dolog természeti gyümölcse is illeti, hacsak arra vonatkozó jósát másra át nem ruházta. (III. f. VIII. 69.) Az adásvevési szerződés által a vevő csak személyes (dologhozi) jogot szerezvén, s a függő termés csakis az ingatlantól történt elválasztása által válván az azt jogos czimen elválasztó tulajdonává, arra a megvett terményre, mely a csőd kiütését megelőzőleg a földtől el nem választolt, kötött adásvevési szerződés a vevő tulajdonjogát meg nem állapítja. A megvett, s a csőd kiütését megelőzőleg a földtől elválasztott terményre nézve a vevők valóságos tulajdona, s igy mindenki ellen érvényesíthető dologbeli jogot szerezvén : ha e termés a csődtömeghez leltároztatott, annak zár alóli felmentését s kiadását a vevő követelni jogosítva van. (R. f. XVIII. 50.) A még esedékessé nem vált házbér azon háznak, melynek használata fejében fizettetik, függő terméseként levén tekintendő — miután az ingatlanok függő termése csak azok elválasztása után válik a jogos czimen elválasztó tulajdonává: a háztulajdonos által előlegesen engedményezett és csak annak csődbe jutása után lejárt házbér-részletek nem az engedményezőt, hanem a csődtömeget illetik. (R. f. XIX. 12.) Az árverési vevő, ha az árverési feltételekben ki van mondva, a vétel után azonnal tényleges birtokába lép, jogosítva lévén az általa megvett föld termését azonnal elhordani; ennek e ténye ellen a birtokot özvegyi jogánál fogva haszonélvező sommás visz-