Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

2Óg F. Gy. 1896 augusztus 21-én F. K.-tól vett meg. H. Zs. és F. Gy. közt létrejött adásvevési szerződés szerint H. Zs. a házra a jelzálog hitelbank javára 100,000 frtot a Mauksch Samu budapesti czég javára 20,000 frtot és végre a F. K. javára vételárhátralék czimén bekeblezett 13,000 frtot elvállalta, a fenmaradó 11,000 frt értékű vételár pedig kiegyenlittetett. A F. K. és F. Gy. közt létrejött adásvételi ügyletből kifolyólag a m. kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatal 1896 deczember 4-én 6407 frt, a Budapest fő- és székváros közönsége pedig 1897 január 4-én 1491 frt 60 kr. átiratási illeték erejéig a zálogjogot a H. Zs. által F. Gy.-tól 1896 november 8-án megvett és időközben H. Zs.-ra telekkönyvileg átírt házra azon az alapon, mely szerint az ingatlan szavatol az illetékért, betábláztatta. H. Zs. azt panaszolja, hogy F. Gy.-tól a kérdéses házat megvevén, most nevezett a szerződés kiállításakor azt mondotta, hogy a közte és F. K. között előzőleg létrejött adásvételi ügylet után kiszabott 6407 frt állami s 1491 frt 60 kr. községi illetéket már kifizette, holott a szerződés megkötése után kitűnt, hogy valótlant állított, mert később ezen illetékek erejéig a zálogjog; C) 86. és 94. sorszámok alatt a panaszos által megvett ingatlanra bekebeleztetett, mi által panaszos megkárosodott. F. Gy. a vizsgálat során tagadta, mintha a kérdéses illeték megtörtént kifizetését állította volna. A kir. ügyészség azon az alapon, mert panaszos előadását Katz Lipót és dr. Kiss Ferencz tanuk vallomásával bizonyítottnak vette, mert az illeték megtörtént kifizetésére nézve F. Gy. nyilván azért ejtette panaszost tévedésbe, hogy ez által azt megkárosítsa, magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, mert végre ezen körülményt az is támogatja, hogy F. Gy. 4^,000 frt telekkönyvileg biztosított követelését a feleségére engedményezte, F. Gy. ellen a Btk. 379. §-ába ütköző és a 380. §. szerint minősülő csalás büntette miatt vádinditványt terjesztett elő. Ámbár a kir. törvényszék H. Zs. panaszos, továbbá K. L. és dr. K. F. tanuk vallomásával igazolva látta, hogy F. Gy. a szerződés megkötése alkalmával panaszos előtt kijelentette, hogy a F. K. féle adásvételi szerződésből kifolyólag az átruházási illeték már kifizettetett, mégis tekintve, hogy F. Gy. ezen nyilatkozata