Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

2;i lés által való szeliditése pedig nem szükséges a más ember, de különösen a házastárs bántalmazásától való tartózkodás kötelességeinek felismerésére. A beismerés enyhitő körülménye is mellőztetik, mert a számos tanú által és a bonczjegyzőkönyv által bizonyitott tényállás tisztába hozását vádlott nem mozdította elő. Enyhitő tehát csupán a büntetlen előélet, melylyel szemben áll, hogy vádlott különben is beteg nőt bántalmazott, a ki házastársa volt és bántalmazta azt a feltétlenül halálos léprepedést is eredményező ismételt erőszakkal. Eme nagy nyomatékú sulyositó körülmények folytán találtatott e helyütt indokoltnak a büntetés felemelése. Egyebekre nézve a kir. tábla Ítéletében elfogadott indokok e helyütt is elfogadtattak. 141. Aki a tűzoltásnál működő egyénnek levetett kabátjából lop, a Btk. 336. §. 5. pontja alapján büntetendő. (1899 november 3. 5481/99. sz. a.) A nagyváradi kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét részben és akként megváltoztatja, hogy Pap Tógyer •vádlottat a Btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 5. pontja szerint, azonban a Btk. 92. §-a alkalmazásával minősített lopás vétségében mondja ki bűnösnek és a Btk. 340. §-a alapján, de a Btk. 20. §-ának 2-ik pontjára való hivatkozással egy hónapi fogházra mint főbüntetésre és a Btk. 341. §-a alapján egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére mint mellékbüntetésre itéli. Indokok: A Btk. 336. §. 5. pontjában foglalt minősítést, mely szerint tűzvész színhelyén vagy közelében elkövetett lopás, a lopott dolog értékére való tekintet nélkül, büntettet képez, az elsőbiróság a vádlott P. T. által elkövetett bűncselekményre helyesen alkalmazta, mert az 1895 szeptember 9-én Marcziháza község határában lévő Kövér-féle tanyán kiütött tüz, tekintettel a meggyúlt egy kazal búzára és a veszélyeztetve volt terménykészlet nagyobb mennyiségére, tűzvész volt ; a tüz kiütése helyé-