Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

67 21. Ha felperes nem neheztelte az Ítélet azon rendelkezését, mely alperesnek pótesküt itélt, ugy nem lehet az Ítéletet a felebbező alperes hátrányára akként megváltoztatni, hogy alperesnek főeskü ítéltessék. (1892 szeptember 14. 908. sz. a.) A beszterczebányai kir. törvényszék: Pollacsik Salamon ügyvéd által képviselt Kusziné sz. Stefiik Zsuzsanna felperesnek, dr. Tillesz Béla ügyvéd által védett Kuszi József és neje alperesek ellen 3000 frt vételár töke s jár. iránti perében következőleg itélt: «Ha 1. vagy 2. r. alperes a pótesküt arra leteszi, hogy az 1889 január 31-én Beszterczebányán kötött adásvételi szerződésben kikötött 3000 frtnyi vételárt Kuszi Andrással szemben az alperesek a szerződés kötése alkalmával azonnal kiegyenlítették és Kuszi Andrásnak e czimen a szerződés megkötése után, különösen pedig 1889 márczius 5-én az alperesek már mivel sem tartoztak, azon esetre a kir. törvényszék a felperest keresetével elutasítja. Az eskü le nem tétele esetében a felperes keresetének helyt ad és alpereseket kötelezi 3000 frt vételári követelésnek és járulékainak felperes részére leendő megfizetésére. Indokok: Mert felperes keresetét arra alapítja, hogy a felperes által Kuszi András és neje ellen 1300 frt s jár. erejéig vezetett végrehajtás alkalmával Kuszi András végrehajtás szenvedettnek, Kuszi József és neje Klément Emiliánál ezek ellen kihatólag fenálló azon 3000 frt követelést foglaltatta le, melylyel az alperesek a Beszterczebányán 1889 január 3i-én létrejött adásvevési szerződésből kifolyólag még Kuszi András eladónak adósai maradtak. Mivel azonban az alperesek a per során a felperes ezen állítását tagadásba vonják és hivatkozva a szerződés 3 pontjára, a tartozás fenállását tagadják, a felperes pedig a tartozás fenállását tanukkal és esküvel kívánván igazolni, mivel a kihallgatott tanuk közül dr. T— — Béla hit alatt vallja, hogy a vételár a szerződés alkalmával kiegyenlittetett, ezen egy tanú vallomása fél bizonyítékot képezvén, azt az 1868: LIV. tcz. 236. §-a értelmében az alpereseknek megítélt póteskü által kiegészíteni és az ügy kimene5*