Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
190 éves, tehát már járni tudó gyermek egy helyen nyugodt helyzetben hosszabb ideig meg nem marad és hogy az ösztönszerűleg anyjához igyekszik már azért is, de különösen azért, mert az eljárás adatai szerint a vádlott egyik szemével nem lát, s igy látóképességének fogyatékánál fogva is fokozottabb gondosságra volt utalva, s ugy tartozott volna a forróvizes fazekat maga elé helyezni, hogy azt gyermeke észrevétlenül meg ne közelíthesse s mert ezt nem tette, gondatlanságot követett el és mert gondatlanságával gyermekének halálát okozta, a Btk. 290. §-ának súlya alá eső emberölés vétségében bűnösségét meg kellett állapítani. A büntetés kiszabásánál figyelembe kellett venni, hogy súlyosító körülmény nem forog fenn, hogy a vádlott előélete büntetlen, hogy anyagi viszonyai folytán az összes házi teendőket önmagának kellett végezni s igy figyelmét ezeknek teljesitése és a gyermekére való felügyelet között meg kellett osztani, végül hogy gyermekének elvesztése folytán nagy bánatot kellett elszenvednie. Ezen túlnyomó enyhítő körülmények a Btk. 91. §-ának alkalmazását indokolttá tevén, a vádlott büntetését a cselekményre előirt büntetés legkisebb mértékének megközelítésével kellett kiszabni. (1890 nov. 4. 26534. 3Z- a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben indokainál fogva. 64 A Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének vétségét nemcsak az követi el, a ki valakit törvényellenesen elfog, elfogat, letartóztat, hanem elköveti ezen vétséget az is, a ki valakit személyes szabadságától bármi más módon megfoszt. — A hivatkozott §-nak ezen utóbbi rendelkezése azt jelenti, hogy valaki mást a térben való szabad mozgásra irányzott akaratának tényleges megvalósitásában akadályoz. (1891 márczius 4. 8041. sz. a.) Az eperjesi kir. törvényszék: Belka György vádlottat az ellene a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétsége s a Btk. 41. §-ába