Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

209 által felvett kölcsönre nézve két rendbeli kötelezvény állíttatván ki, az elsőt D. Petru, mint tanú előttemezte ugyan, de ezen elsőrendbeli kötelezvény egyéb akadályok miatt a kölcsön kieszközlésére alkalmas nem lévén, nem érvényesíttetett; a bünténválladékot képező 1872. július 14-én kiállított második kötelezvényt pedig D. Petru tanuképen alá nem irta : ezen vádlottat terhelő bűntény tehát fen nem forog. Végre P. Nicolae negyedrendű vádlottat hasonlóul fel kellett menteni, mert habár a kérdésben forgó kötelezvényt tanuképen aláirta, és az által elsőrendű vádlott V. Tornának, D. Domjánnal való ugyanazonosságát igazolta, de tekintve, hogy azon körülményt, miszerint V. Tornát a községben D. Dómján néven is ösmerték, a pótvizsgálat során beszerzett adatok is támogatják és így ezen vádlottnak azon állítása, hogy a személyre nézve tévedésben volt, elfogadható jogos alappal bír, s ennélfogva bűnössége annál kevésbbé állapitható meg, mert cselekményéből kifolyólag valamely anyagi haszonban nem is részseült. A kir. Curia : A budapesti kir. ítélő tábla ítélete részben megváltoztatik. V. Torna a btk. 400. §-a 2. pontjában ütköző bűntettben bűnösnek, a beregszói 11. házi sz. a. lakó P. Nikolae pedig az ugyanazon törvényszakasz első pontjába ütköző vétségben vétkesnek kimondatik, s ezért V. Torna egy és fél évi börtönre, P. Nikolae pedig két hónapi fogházra ítéltetik. Egyebekben a fenti keletű és számú másodbirósági Ítélet helybenhagyatik. Indokok: V. Torna beismerte, hogy ő és D. Gája az 1872. évi július hó 14-én kelt kötelezvény mellett, a tartozási öszszegnek D. Dómján és D. P. ingatlanaira való telekkönyvi bekeblezése után, az osztrák-nemzeti banktól 800 frt kölcsönt vettek fel, és hogy e kölcsönt egymás között felosztották. Beismeri V. Torna azt is, hogy e kölcsön nyerhetése végett nem a maga, hanem még az 1856. évben elhalt apósa, D. Dómján nevét irta a kötelezvény alá azon indokból, mert a jelzálog alapjául kimutatott ingatlan a telekkönyvben nem az ő, hanem a D. Dómján nevén állott. Beismeri végre V. Torna, hogy a kötelezvényen levő aláírása valódiságának hitelesítése végett a járásbíróságnál megjelenvén, ott magát D. Domjánnak adta ki, és hogy e szerint a szeDöntvénytár, uj folyam. I. I ^