Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

69 nyozta ? az uj bizonyitékok azonban ezekre nem bogy lényegileg sőt nem is ezekre, hanem különösen a D. alatti levél és a javallatba hozott tanú és eskü általi bizonyítás azon körülményre vonatkozik, hogy alperes az anyaper megindítása előtt a végrendelet 21. pontjának értelme tekintetében mily nézetben volt, és illetőleg mily kötelezettséget lett volna hajlandó elfogadni, az E. a. pedig arra vonatkozik, hogy a szent-tamási puszta név alatt közigazgatásilag és hivatalosan a határai szerint körülirt terület értetik, a mi pedig ugy az egyik mint a másik körülmény is nemcsak lényegtelen, hanem közömbös is. 25. Számadásra felhívási per utján nem kötelezhető a felhívott, ha a felhívó nem igazolja azt, bogy a felhívott akár felhívó megbízásából, akár mint megbízás nélküli ügyviselö oly tárgyat kezelne vagy kezelt, mely felett felhivónak rendelkezési jogosultsága lenne. (1881. márczius 3. 1356. sz. a.) Dr. Preyszler György ügyvéd által képviselt A. Adolf felperesnek, Dr. Zipser Náthán ügyvéd által védett P. Jakab mint a csallóköz-szerdahelyi takarékpénztár elnöke elleni felhívási perében a pozsonyi kir. törvényszók 1880. okt. 22. 13068. sz. a. következő végzést hozott: Alperes csallóköz-szerdahelyi takarékpénztárnak felperes irányábani számadási kötelezettsége, tekintve azt, miszerint kifogásai a felperes részről beperesitett okmányok ellenében birói figyelembe nem vétethettek, ezennel bíróilag megállapittatván, alperes köteles számadását 1880. decz. 15-ig ezen kir. törvényszékhez annyival inkább beadni, mert különben a prdts 520. §-a rendeletei fognak alkalmaztatni. Alperesnek felebbezése folytán a budapesti kir. itélő tábla 1880. decz. 1 4. 54347. sz. a. következőleg végzett: Az első bíróság végzése megváltoztatván, felhivó jelen felhívási keresetével elutasittatik. Indokok : A felhivó nem bizonyította azt, hogy közötte és a felhívott intézet között oly számadási viszony létezett volna, melynek alapján a törv. rendts 518. és következő §§ aiban szabályozott eljárás szerint a felhívott féltől számadást követelni jogositva lenne, mert az általa előadott ténykörülmények és üzleti összeköttetés csak oly elszámolási viszonyt igazolnak, mely a felhivó felnek tartozásai fejében a felhívott intézet részére tett fizetésekből és értékek átadásából eredett, melynek alapján tehát a felhivó fél számlájának köz-