Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

412 Kötelmi jog. nem az átértékelés elmaradása okozta. (1933. jún. 21. — P. 1065/1931.) A tönkrejutás fogalmára nézve lásd a Grill XXVI. 667—668, 642. 1928: XII. t.-c. 15. §, — Trianoni szerződéssel átcsaiolt területen lakott és meghalt csehszlovák állampolgár örökhagyó végrendeleténél íogva átcsatolt területen levő ingóságokból kielégítendő hagyomány átértékelésének kérdése, K. Az örökhagyó Eperjesen, 1921. évi július hó 17. napján kelt végrendeletében 300.000 magyar korona kifizetését rendelte a felperes részére. A felperes ezt a hagyományt a magyar koronának a végrendelkezés vagy az öröklés megnyílta idejében volt cseh korona árfolyamára átszámítva nem követelheti pusztán azon az alapon, hogy az örökhagyó csehszlovák állampolgár volt s Magyarországnak Csehszlovákiához csatolt területén lakott és halt meg, mert annak folytán, hogy az örökhagyó a hagyományt kifejezetten magyar koronában határozta meg, az örökhagyó állampolgárságának és lakóhelyének közömbös kérdésétől függetlenül kell a felperes mint pénzkövetelésre jogosult és az alperesek mint fizetésre kötelezettek viszonyában elbírálni, hogy a magyar koronában meghatározott hagyomány átértékelésének helye mennyiben lehet. Erre nézve pedig — hacsak a követelés nem esik valamely nemzetközi egyezmény hatálya alá — az 1928. évi XII. t.-c. szabályai az irányadók. A Kassán lakó felperes állampolgársága ebben a perben nincs tisztázva, de ha cseh állampolgár lenne is a felperes, a peres követelést ebben az esetben is csak az 1928: XII. t.-c. értelmében lehet átértékelni, mert a felperes követelése az 1919. évi február 26.-a után keletkezett, ennélfogva az 1930. évi XVIII. t.-c.-be becikkelyezett magyar—csehszlovák egyezmény I. fejezetének 1. cikke értelmében nem esik ennek a nemzetközi egyezménynek hatálya alá és így az átértékelésre a felperes csehszlovák állampolgársága esetében az 1928. évi XII. t.-c. 32. §-ának a külföldi hitelező javára szóló átértékelést szabályozó rendelkezései az irányadók. Akár magyar, akár csehszlovák állampolgár tehát a felperes, az átértékelésre irányuló kérelmét az 1928. évi XII. t.-c. 3. §-ában megszabott határidőben kellett előterjesztenie. A végrendelet szerint a 300.000 magyar korona 10 évi egyenlő részletekben minden év elején szolgáltatandó ki a felperesnek. Minthogy a végrendelet a felperes részére teljesítendő fizetések ideje tekintetében közelebbi meghatározást nem tartalmaz, a fellebbezési bíróság a végrendelet helyes értelmezésével állapította meg, hogy a 300.000 korona hagyomány első évi részlete az örökhagyó halálát követő év elején, vagyis az 1922. évi január hó 1. napján a következő részletek pedig a következő évek 1. napján váltak esedékesekké és így a felperes követelésének 8 évi részletei lejártak az 1929. évi január hó 1-éig. Ennek folytán a kereset beadásának időpontjára (1930. január 26.) való tekintettel helyes az a megállapítás is, hogy a felperes az alperesekkel szemben fennálló pénzkövetelésének 8 részlete tekintetében az átértékelésre irányuló kérelmet az 1928. évi XII. t.-c. 3. §-ában megszabott egy évi határidő letelte után elkésve terjesztette elő. Nem változtat ezen a megítélésen az a körülmény, hogy az örökhagyó