Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
702 Btk. 355. §. összege a vállalkozó tulajdonába menvén át, a munkának akár egésze ben, akár részben ,nem teljesítése esetében, a felvett előlegnek vagy munkabérösszegnek vissza nem adása nem állapítja meg a Btk. 355. §-ban meghatározott sikkasztást. (1894. márcz. 1. 7459/1893.) /2013. C: A szerződésből, —• habár az bérleti szerződésnek van is czimezve. az tűnik ki, hogy vádlott és sértett között a varrógépre nézve nem bérbe vétel, hanem hitelben vásárlás jött létre s az emiitett írásos szerződés csak színleges. Vádlott, mint vevő a jelzett varrógépet a szerződésben megállapított viszonkötelezettség teljesítésének terhe alatt meg és tettleg átvette. Ekként a varrógép tulajdonába átment és habár ő elvállalt viszonkötelezettség ének eleget nem tett és mégis ennek daczára a varrógépet eladta, tekintve, hogy tulajdonával mindenki tetszése szerint szabadon rendelkezhetik, vádlott cselekményéve) sikkasztást nem követett el. (1898. jun. 2. 10979/1897.) 2014. Kassai T.: Az eperjesi takarékpénztárnál elhelyezett betét a vádlott B. János nevére volt elhelyezve s a betéti könyvecskék is a nevezett vádlott birtokában voltak. A vádlott azt állítja, miszerint a betéti összeg az ő kizárólagos tulajdonát képezi. Ezzel a védekezéssel szemben annak a kérdésnek eldöntése: vájjon ez az összeg közszerzeményt képez-e? s hogy tarthatnak-e ahhoz jogot, a néhai B. Jánosné jogán, ennek kiskorú gyermekei? polgári peres útra tartozik és ennek a vitás kérdésnek eldöntése előtt a sikkasztás tényálladéka meg1 nem állapitható. C: Hh. (1899. nov. 7. 11094.) 2015. C: A sértett neje a vádlottnál betegen feküdt s meghalván, eltemettetett, de sértett az. ápolás és temetés költségeihez mivel sem járult hozzá. Ennél a viszonynál fogva az a kérdés, vájjon ő a sértettől tartásra átvett tehenet a sértett nejének megbízása folytán adta-e el? a bevett vételárt ennek ápolási és temetési költségeire fordította s erre jogosítva volt, vagy sem? olyan vitás kérdés, a meiylyel szemben vádlott ellen az eltulajdonítás jogtalanságának tudata nem határozható meg1. Felmentőleg kellett határozni. (1898. márcz. 23. 5802/1897.) 2016. Vádlott a sértett feles munkása volt. Mint ilyen, a megmiveiendő föld bevetéséhez tőle 2 zsák búzát kapott. Vádlott ezt a mennyiséget és a magáéból ugyancsak 2 zsákot ki is vitt a földre, azonban 2V2 véka búzát nem vetett el, hanem a földről magával vitte és elhasználta. C: Ez a tényállás a Btk. 355. §-ban meghatározott sikkasztás ismérveit nem tünteti fel, mert a tsz. nem állapította meg, hogy vádlott annyi búzát sem vetett el, amennyit a sértettől kapott. Már pedig: ha a maga búzájából tartott vissza 2V2 vékányit, sikkasztásról azért nem lehet szó, mivel az csak idegen ingó dolgon követhető el; de amennyiben a sértett búzájából vitt is el 21/2 vékányit, ezt a hiányt