Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 261. §. 395 nek tekintetnének, cseléddel szemben nem tekinthetők olyanoknak, melyekkel a gazda a cseléd becsületét megsérteni czélozná; tekintve, hogy a cselédtörvény eme rendelkezései, miután a Bük. a gazda házi fegyelmi jogát nem érinti, a jelen ügy elbírálásánál a panaszolt és panaszos között fenállott viszonynál fogva hasonlóképp irányadók: e szerint vádlott az által, hogy a szolgálatban álló D. J. magánvádlót nem idegenek, de csak a háznép előtt házi tolvajlás miatt kérdőre vonta, feleselés közben arczul ütötte és sértő kifejezéssel (kurva) illette, a 258., illetve 261. §-ba ütköző vétséget el nem követett. (1891. febr. 3. 626. sz.) =• Azonos: C. 6927/1882. sz.; — Bpesti T. 19174/1891. sz. 1102. Bpesti T.: A feljelentéshez csatolt, J. P. Sándor által fogalmazott és irt és Zs. P.-né vádlott névaláírásával ellátott levél befejező soraiban foglalt ama kifejezés, hogy «készebb leszek meghalni, mint ilyen kis részeges disznóval élni», Zs. P. magánvádlóra nézve kétségtelenül sértő ugyan; tekintettel azonban arra, hogy az a nő által férjével szemben és a közöttük fenforgott czivakodásból és egyenetlenkedésből kifolyólag használtatott, a magánvádló becsületét sértő, avagy oly meggyalázó kifejezésnek nem tekinthető, a mely a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát megállapíthatná. C: A felebbezés visszautasittatik. (1896. okt. 22. 9210. sz.) = Azonos: C. 11,530/1881. sz. (a v. nejét verekedés közben arczulütötte, minthogy azonban ez a családi körben követtetett el és ekkép abban a mások előtti meggyalázás, mint a becsületsértés főismérve nem foglaltatik, felmentetett). 1103. C: Minthogy vádlott az eperjesi rendőri kapitányi hivatalhoz beadott feljelentésében a «rablás» kifejezéseket nem a főmagánvádló személyének jellemzésére, hanem csak a tárgyra, a macska lelövésére használta, vádlott ellen büntethető cselekmény tényálladéka fenn nem forog. (1903. jan. 28. 838. sz.) Szóbeli becsületsértés. 1104. C: Vádlott a piaczon odalépett a panaszos mellé és az utóbbinak hajából kihúzott egy tőralaku hajtüt azzal a kijelentéssel, hogy a tü leányáé. Panaszos jogszerű és jóhiszemű birtokosa volt a tűnek, mert azt cserébe kapta. A becsületsértés megállapittatott. (1883. márcz. 16. 10,127/1882. sz.) Lfisz.: 11,225/1881. sz. («locsogó szájú, csajhos, lancsos), — C.: 1584/1882. sz. («a tanitó élhetetlen szamár»), — C: 461/1882. sz. (gazember), — C.: 2573/1882. sz. (közhivatalnok szamárnak nevezése), — C.: 4017/1883. sz. (korcsmai hősnek nevezés), — C.: 7507/1884. sz. (büdösnek nevezés), •— C.: 530/1885. sz. («nincs tiszta inge»: a helyi szokás szerint és átvitt értelemben becsületsértő kifejezés), — C: 3680/1885. sz. (közhivatalnokról ily nyilatkozat: «hogy lehet olyan emberrel egy uton indulni, mint G.»), — C: 671/1888. sz. («barátom, te nem jó kedvedből jöttél el Szadáról, hanem kihordták a falu végére s még nődnek kovásza is a teknőben volt, de a