Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

238 Kötelmi jog sem volt Bánffyhunyadon olyan részeges ember, mint B. István; Ck M. alperesi tanú pedig B. Istvánnak nagyobb mérvű iszákoskodását az első felesége halálát követő, tehát jóval a megtámadott szerződés kötése előtti időre is teszi. Minthogy pedig B. A. egyik ügyleti tanú vallomása szerint a megtámadott adás-vevési ügyletnek írásba történt foglalásakor B. István félittas volt és minthogy az ügyleti tanúnak erre a vallomására való tekintettel nem lehet figyelmen kivül hagyni az elsőrendű felperes atyjának: K. M.-nak azt a vallomását sem, hogy „aznap is, amikor a per tárgya szerződést kiállították, B. Istvánné oly részeg volt, hogy őt alperesek a kut mellett a vályúból mosták, mert a sárba elesett s nem tudott a lábán állani s hogy innen mentek a dr. T. ügyvéd irodájába, ahova utána mentem, de ott is olyan részeg volt, hogy szólni sem tudott" — és végül figyelemmel arra a körülményre is, hogy a szerződés megkötése után rövid négy hónapra B. István elhalálozott; ebből a bizonyítási anyagból tényként megállapítani kellett, hogy néhai B. István a kérdéses ügylet megkötése alkalmával a terhes ügyletek megkötéséhez megkivántató szabad elhatározásával nem rendelkezett. (Opt. 869. §.) Való ugyan, hogy a szerződést előttemező másik két tanú szerint a szerződés a felek előtt felolvastatott s azok azt helybenhagyás után aláirták; ez a körülmény azonban a jelen esetben sulylyal nem bir annálfogva, mivel ezek a tanuk közelebbről nem nyilatkoznak arra nézve, hogy mi módon történt B. István részéről az ügylet megkötésének helybenhagyása, a minek körülményes előadása pedig éppen a B. István állapotára való tekintettel elengedhetlen s különben is K. A.-nak, e két tanú egyikének vallomása teljes megnyugvással nem vehető megbízhatónak annálfogva, mivel nem emlékszik az ügyletnek oly lényeges feltételeire sem, hogy vájjon fizettetett-e valamelyes vételár és vájjon megmagyaráztatott-e a feléntuli sérelem alapján tehető megtámadási jogról való lemondás értelme? Ezeknél fogva a keresethez A) a. mellékelt szerződésbe foglalt adás-vevési ügyletet érvénytelennek kimondani kellett. (1909. decz. 23. 3578/P. sz.) A szerződések megkötése. (Tervezet 932—944. §.) Hallgatag akaratnyilvánítás. 372. Ha a jelzálogos hitelező tudomással bir arról, hogy az ingatlan eladói — férje és adósa — a vevőkkel szemben szavatosságot vállaltak az iránt, hogy az ő követelése fenn nem áll, és ennek daczára sem követelésének a fizetett vételárból való biztosítását nem követelte, sem a vevők ellen nyomban fel nem lépett, és noha családostól tönkrement, követelésének érvényesítésére 23 éven át lépéseket nem tett, és csak akkor perelt, midőn a szerződő felek