Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

224 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes az TcözszerzeményneTc nem tekinthető. Minthogy azonban felperesek öröklés, a miatt, hogy alperesnek a hagyatéki javakból az elsőbiróság Özvegyi jog. Ítéletében meghatározott rész közszerzemény czimén tulajdonul meg-megitéltetett, nem felebbeztek .... az elsőbiróság Ítéletét abban a részében, melylyel az eperjesi 161. és 678. számú telekjegyzőkönyvben foglalt 2 háznak, nemkülönben 33 forint 17 kr. tőke és kamatnövedékének a fele része törvényes oldalági örökösödés czimén a felperesek tulajdonául Ítéltetett meg s alperes ezekre nézve a tulajdonjog bekebelezésének tűrésére köteleztetett, helybenhagyni kellett. Ellenben az elsőbiróság Ítéletét abban a részében, melylyel alperes a fennebb emiitett két ház fele részének a felperesek birtokába leendő átadására is köteleztetett, felperesek pedig feljogosittattak arra, hogy 16 forint 581/2 kr. tőkerészt és ennek kamatnövedékét felvehessék, a fenti módon megváltoztatni, az 1868: LIV. törvényczikk 245. §-ának alkalmazása mellett, azért kellett, mert a fent hivatkozott szentszéki ítélettel az a körülmény, hogy az ágy- és asztaltól való elválasztás az örökhagyó férj vétkessége miatt mondatott ki. kétségtelenül megállapítva lévén, tekintettel arra, hogy birói gyakorlat szerint a nem vétkes nő törvényben gyökerező özvegyi jogához való igényét ágy- és asztaltól történt elválasztás folytán nem vesziti el, a tényleges birtokában levő hagyatéki javakat özvegységének tartamára haszonélvezni kétségkívül jogosult, e jogának megszorítását pedig felperesek, mint az örökhagyó oldalági rokonai az id. szab. I. R. 16. §-a értelmében nem követelhetik. E szerint tehát felperesek a hagyatéki javak birtokba vételére ez idő szerint jogosultsággal még nem bírván, ellenben alperest a 33 frt 17 kr. tőke s kamatnövedéknek arra a fele részére, mely a felperesek tulajdonául ítéltetett meg, az özvegyi jogból kifolyó haszonélvezeti jog, özvegysége tartamára, szintén megilletvén, felperesek ezúttal nem jogosithatók fel arra, hogy a kérdéses tőkének és kamatnövedékének az alperes özvegyi jogával terhelt eme fele részét a birói letétből felvehessék, sőt ellenkezőleg, erre az alperest a jelen Ítélet rendelkező részében kifejezett módon és korlátok közt annyival is inkább fel kellett jogosítani, mert arra nézve, hogy ez a kérdés ebben az örökösödési perben mindkét peres fél jogérdekének megfelelő szabályozást nyerjen, a perrendtartás s a hagyatéki .eljárárásra vonatkozó iratok tartalma szerint akadály fenn nem forog. (97. máj. 4.) — Curia: Hhagyja. Indokok: Minthogy felperesek amiatt, hogy az eperjesi 678. számú telekjegyzőkönyben felvett 306. helyrajzi számú ház fele része alperesnek közszerzemény czimén megítéltetett, az elsőbiróság Ítélete ellen felebbezéssel nem éltek, s így az elsőbiróságnak ebbeli rendelkezése a másodbiróság által minden további indokolás nélkül érintetlenül lett volna hagyandó, ennélfogva a másodbiróságnak erre vonatkozó indokolása mellőztetik. Egyéb tekintetben pedig a másodbiróság Ítélete az abban felhozott egyéb indokok alapján hagyatott helyben. (97. decz. 9. 4702.)