Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1897)

90 DOLOGI JOGOK. Dologi terhek, tetc'si megtévén, 1801/1804. sz. a. másodfokú érdemleges megKegyuri jog. vizsgálás végett a pozsonyi táblához érkezett az eperjesi plébánosnak ugyanekként a más vallású Stern Jakab ellen inditott pere. mely per előadásra kerülvén, ennek elintézése felfüggesztetett és ekként a 4214/1891. I. M. E. számú rendelet 4. §. 3. pontjának esete beállott. Általános szabály az, h. a párbér egyéb jogalkotó tények hiányában csak a parochia kötelékéhez tartozó hiveket terheli és h. e teher mérvének és módozatainak kútforrása a visitatio canonica. Ennek folytán a parochia kötelékébe nem tartozók, különösen más vallásúak, a már bevett vagy türt vallásfelekezeteknek egyébként is egymástól önálló voltánál fogva is párbérszolgáltatásokra csak akkor kötelezhetó'k, ha erre bármely uton személyes kötelezettséget vállaltak, vagy ha párbérszerzó'dés vagy más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré vált, vagy végül, ha a párbért a politikai község átvállalta (aversio) ; ellenben ezek iránt nem bir nyomatékkal a nem birói uton történt esetleges marasztalás és visitatio canonica-ban párbér szolgáltatásának házak vagy telkek után feltüntetése; mert a Curia 30. és 31. számú polgári döntvényeiben már kimondotta azt: h. ha a kath. lelkész részérói párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekbe panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetve midó'n az a kérdés vált vitássá, ha vajon párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher, vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e, az ügy eldöntése a polgári biróságok hatásköréhez tartozik; és h. ez magában véve, h. egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, h. a kérdéses helyeken a párbér ingatlanon nyugvó dologi tehernek tekintessék. A visitatio canonica rendeltetése volt az is, h. a hiveknek párbér iránti kötelezettségét, ennek mérvét és módozatait a tényleges állapothoz képest feltüntesse; a visitatio canonica szokás és részben egyházhatósági rendelet folytán a törvényes bizonyság (legale testimonium), a földesúr és az illető község elöljárói közbenjöttével eszközöltetett. A most eldöntendtő kérdésben idézett okirat latin szövegű bekezdésében Rudnay Sándor, az időbeli esztergomi érsek jelenti ki azt. h. miután Eperjes egyházilag mint fiókegyház a tallósi parochiához tartozik, az eperjosi birtokosok és földesúr a tallósi parochiából kiválásért és Eperjesen önálló parochia felállításáért folyamodván, ő ezt a kérelmet méltányolta és h. a felállítandó uj parochia rendezése czéljából a törvényes bizonyság (legale testimonium) jelenlétében egyházi és földesúri mbizottakból vegyes bizottság alakult. A kérdéses okirat további szövege a következő: „Mi alulirt Eperjes község valljuk e levelünk rendével, h, minek