Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 483 fölött, a bűnvádi itőlel mhozatala után csakis a polgári biróság van hivatva Ügyvédi rend a polgári jog formai, esetleg az ügyvédi rendtartásban mhatározott szabá- tartás. Ivóknak mfelelően, határozni: mindkét alsóbbfoku biróság végzése msem- 58. §. misittetik és S. S. dr. ügyvéd munkájának F. Gy. elleni érvényesítésével a Ügyvédi dij polgári tv. útjára ut'asittatikr. (1893. föbr. 23. 8878/93.) büntető ügy1470. Eperjesi tszék: Tek., b. sértett képviselője a főtárgyalás folya- ben. mán nem számította fel költségeit; tek., h. vádlottak ilyen költségek viselésérc az e.-birói Ítéletben nem lellek kötelezve; tek., h. a jogerős Ítélettel szemben a költségeié utólagos megállapítás a az e.-biróság részéről helyt nem foghat: tek., h. a felszámított költsenek viselésére vádlottak nem kötelezhetők, azok legfeljebb saját fele ellen lettek volna megállapíthatók, tek. végül, h. sértett képviselője ezen költségeket sajál fele ellenében nem kívánta megállapítani; K. B. dr., sértett képviselője, a költségeknek vádlottak ellenében való megállapítása iránt előterjesztett kérelmével elutasittatik. — Kassai tábla: Hliagyja.— Curia : Hhagyja. (1893. febr. 8. (8077/92.) 1471. Curia: A büntető-bíróság' a bűnvádi ügynek végitélettel való I lefejezése után az abból származó polgárjogi követelések, tehát az ügyvédi munkadíjak iránt is határozni többé nincs jogosítva, minth. e fölött tekintet nélkül a kötelezettség, illetőleg' a követelésre való jogosultság alapját képező esetre, mint a kötelmi viszonyból származó polgári alakulat felett a bűnvádi ítélet mhozatala után csakis a polg. biróság van hivatva, a polg. jog formái, esetleg az ügyvédi rendtartásban mhatározott szabályoknak mfelelően, határozni. (9*. febr. 23. 8878/92.) A helyettesiül. Debreczeni tábla: Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 63. §-a szerint, ha teU ügyi.éf] az ügyvéd a jutalomdíj és költségek iránt az általa képviselt féllel sem ki nem egyezett, sem általa ki nem elégíttetett s ha magában a perben, a polgári törvénykezési rendtartás 252. §-a értelmében saját fele irányában dijai még meg nem állapíttattak, díjjegyzékét az illetékes biróság előtt per utján érvényesíthetvén, a helyettesitett ügyvéd a helyettesítő ügy|éd ellenében kérvénynyel, perenkivüli utón dijainak megállapítása sikerrel nem kérelmezhető és mert az 1868 : LIV. t.-cz. 252. §-a szerint az ügyvédi munkadíj csak a végítéletben állapitható meg'. (92. decz. 13. 7391 ) " rn ü bó. £. 1478. Curia: A pernek ivtelével mbizott ügyvéd, mbizója érdekében Meghatalma minden joglépés mtételére és igy mhatalmazásánál fogva az azon perben zás. mbizója ellen hozott marasztaló Ítélet alapján elrendelt vhtásnak mszüntetésére s az ez iránti kereset indítására is jogosultnak tekintendő. (93. aug. 30. 5550.) 1887: 1474. A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: K. Lajos XXVIII. ügyvédet a kamarai ügyész részéről ellene emelt vád és következményei t.-cz. terhe alól felmenti, azonban a somlyói kir. jbghoz beadott felebbezésében 1—3. §§. használt illetlen kifejezésekért ugyanőt az 1874 : XXXIV. t.-cz. 73. §. alap- Fegyelmi elj ján meginti és rendre utasítja. Indokok: A K. Lajos ügyvéd által a som- rás. lyói kir. jbghoz 1069/891. sz. a, beadott felebbezésben használt következő kifejezések: „hogy egy bíró, aki még be is akarna jutni mint jegyző a táblához, mennyire alapos e's méltányos ítéletet hoz akkor", „nem által 49 frt 50 krt megállapítani", ..milyen jő volna, ha a bírótól ügyvédi qualificatiót ki-