Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

86 ványozott kérdések mellőzésének okairól, — az esküdtbíróság elnöke által a főtárgyalás során a fő tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint nem az esküdtekhez intézett jogi fejtegetések és jogi felvilágositások megtétele közben, hanem azt megelőzően és attól elkülönítve tett előterjesztés miatt — valamint a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz is az esküdtszéki eljárás megsemmisítése következtében tárgytalanná vált. 54Katonaszökevény által elkövetett bűncselekmény miatt a terheltnek tényleges katonai szolgálata alatt a polgári büntető bíróság előtt megindított eljárást a katonai bíróságnak kell átengedni. (Curia 1900 május 17. 5167/190. sz. a.) A m. kir. Curia: A jogegység érdekében használt perorvoslatnak hely adatván, az eperjesi kir. törvényszék mint büntető bíróság fenti számú és keletű ítélete megsemmisíttetik és az ügy a kassai cs. és kir. katonai bíróságnak, mint illetékes hatóságnak átengedtetik. Indokok: A koronaügyész a jogegység érdekében használt perorvoslatát arra alapítja, hogy az eperjesi kir. törvényszék mint büntető bíróság 1900. évi február hó 12-én 457. sz. a. kelt jogerős ítéletével G . . ya (katonai törzskönyvlapja szerint G . . ga) Lászlót az 1899. évi június hó 18-án elkövetett két rendbeli lopás vétsége miatt ítélte el, holott ez az 1897. évi október hó i-én megkezdett tényleges katonai szolgálatából 1898. évi augusztus hó 24. napján megszökvén, mint ilyen a cselekmény elkövetése idején a katonai bíróság hatósága alá tartozott és e végből az illető katonai hatóság a jelzett cselekmény megtorlását saját eljárási körébe vonja. Minthogy eme tényállást az egyidejűleg bemutatott bűnügy iratai, valamint az elitéltre vonatkozó katonai törzskönyv lapjának adatai támogatják és kétségen kivül helyezik ; minthogy továbbá a véderőről szóló 1889. évi VI. tcz. 62.