Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. XIII Lap vétségét állapítja meg, a sértett a magánvádat a közvádlóval párhuzamosan képviselheti 106 43. A sértett a törvényszéki főtárgyaláson kijelentette, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja ; ezzel ő magánvádlói jogáról lemondott. Közömbös az a körülmény, hogy e nyilatkozata megtételekor a vádat még a kir. ügyes'/ képviselte. 40 XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtt. 45. A Bp. 813. § nem tesz megkülönböztetést belföldi és külföldi hatósági értesítések között, és nem is korlátozza a felolvasást csupán közokiratokra 41 118. A kir. főügyész a fellebbviteli főtárgyaláson már nem emelhet vádat oly cselekmény miatt, amellyel a vádlott a vádirat, illetve vádhatározat szerint vádolva nem volt. Az ily pótlólagos vádemelésre végső időpont ugyanis a törvényszéki főtárgyaláson fölvett bizonyító eljárás befejezése 82 ] L9. A tettazonosság szempontjától az a döntő kérdés, hogy a vádló mily érdek sérelme vagy veszélyeztetése miatt emelt vádat. Ha a sértett jogi érdek azonos, akkor a tett azonosság nincs megsértve. Oly esetben, mikor a vádló gyermekölés bűntette vagyis ember élete elleni bűntett miatt emelt vádat, a bíróság a tettazonosság körében áttérhet a Btk. 290. § alá eső emberölés vétségére. Ellenben a Kbtk. 123. §-ba ütköző kihágás, a sértett jogi érdek különbözőségénél fogva, oly bűncselekmény, amely csak önállóan, mint a Btk. 284. §-ban meghatározott gyeimekölés bűntettének tényálladékához nem tartozó s azzal anyagi halmazatban álló kihágás jöhet figyelembe 83 4(3. Nincs meg a tettazonosság, ha a sértett ellene hatóság előtt tett. bűnvádi eljárást maga után vonó konkrét feljelentést panaszolt, az ítélet pedig a bűnösséget a miatt állapította meg, hogy a vádlott több alkalommal több községi lakos előtt a sértettről oly tényeket állított, amelyek lényegileg azonosak a panaszolt feljelentésben előadottakkal 42 XX. FEJEZET. Peroi voslafok. 197. A védő, ha csak megnyugvó nyilatkozatának megtétele után értesült arról, hogy a közvádló a kii'. ítélőtáblának tanácsülésben hozott ítélete ellen semmisségi panasszal élt, nyilatkozatát módosítani jogosult 140 47. Ha a törvényszék felmentő ítélete ellen a kir. ügyész fellebbezett, a sértett fellebbezéssel nem élhet. Ha a főügyész a fellebbezést visszavonta, erről a eértettet értesíteni kell, hogy alkalma legyen törvényben biztosított fellebbezési jogát gyakorolni. Ez az értesítési köteli zettség n< m szűnik meg azzal, hogy a sértett a törvényszék felmentő ítéletét kihiidetése alkalmával tudomásul vette ; a tudomásulvétel csak abban az esetben volna a fellebbezési jogról való lemondással egyenértékű, ha a sértettel egyidejűleg a közvádló is megnyugvással fogadta volna az ítéletet ; amikor tehát nem kétes, hogy a sértett a részére megnyílt perorvoslati jogával élni nem kíván 43 48. A Bp. 384. § 9. pont alá eső semmisségi ok, hogy a bíróság