Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)
sz. Kereskedelmi cégek 183 használatban elfogadott értelme szerint annak a hitnek keltésére alkalmas, hogy alperes gyára, illetve üzlete Magyarországban az első ilynemű gyár, illetve üzlet, s hogy ennek az első gyárnak telepe Besztercebányán van. Ebben az értelemben pedig a toldat nem felel meg a K. T. 11. §-ában megállapított cégvalódisági elvnek, mert a pernek az elsőbíróság íteletében helyesen kiemelt adatai szerint csak annyi állapítható meg, hogy alperes vállalata a Besztercebányán, de nem az is, hogy a Magyarországban létező ilynemű vállalatok közt az első. E szerint alperes cégének toldata csak akkor felel meg a való viszonyoknak, ha belőle a „magyar" szó töröltetik, mert ebben az esetben a toldat nem kelti azt a hitet, hogy a vállalat Magyarországban az ily vállalatok közt az első. Felperes kérelme tehát alapos oly értelemben, hogy a toldatból a „magyar" szó töröltessék. De nem alapos a kérelem abban a tekintetben, hogy a toldatból az „első" szó is töröltessék, mert a vállalat, mint fentebb kiemeltetett, a Besztercebányán létező ilynemű vállalatok közt az első. Felperes a per adatai szerint Besztercebányán teleppel bír és alperes üzletkörével hasonló üzletkörü kereskedő. E szerint felperesnek jogos érdeke szenved séfelmet, ha a valónak meg nem felelő cégtoldat használata folytán a közönség az alperes üzletét az első ilynemű üzletnek tartja és evvel azt jelentékenyebbnek tartja, mint aminő valóban. Minthogy pedig a fentiekből következik, hogy az a körülmény, hogy a valónak meg nem felelő cégtoldat a cégjegyzékbe bejegyeztetett, nem gátolja felperest a K. T. 24. §-án alapuló ama jog érvényesítésében, hogy a cégbitorlás fennforgásának megállapítását perrel követelhesse, mindezeknél fogva és tekintettel a K. T. 24. §. harmadik bekezdésének rendelkezésére, az elsőbíróság ítéletét a jelen ítélet rendelkező része értelmében meg kellett változtatni és alperest, mint pervesztest a ptrs. 251. §-a értelmében az elsőbírósági és a sikeres fellebbezési költség fizetésére kellett kötelezni. A m. kir. Kúria a keresetet elutasította a következő indokolással: A másodbíróság ítéletét meg kellett változtatni és az elsőbíróság ítéletének helybenhagyásával teljesen el kellett utasítani a keresetet, mert a kir. Kúria úgy találta, hogy a felperest a fenn-