Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis

45 „Vadosfa ... toto regno celeberrimae tragédiáé Lutheranicae theatrum fűit, cui a memoria hominum parem vix viderit Hungária." Relatio 1. - A jelentésen nincs feltüntetve a szerző és a keltezés. Zichy Ferenc győri püspök 1752. február 19-én Mária Teréziának írt levelének fogalmazványa alapján egyértelmű az ő szerzősége. A Relatio nem hivatalos, ügyészi tényállás, hanem a területileg illetékes győri megyéspüspök összefoglalása. Egyébként több korabeli másolata ismert magyarországi és ausztriai könyvtárakból. 46 Csak az önálló kutatásokon alapuló fontosabbakat kiemelve: Szekfü 1756 (kat.) az egykori tanúkihallgatások alapján készült; Bauhofer 1854, 428-429. o. (ev.) egy azonosíthatatlan soproni kéziratra (Oedenburgs historische Denkwürdigkeiten Fase. XVI. No. 10.) hivatkozik, leírásában jónéhány értelemzavaró hibát is ejt; Fábián 1863 (kat.) Sopron vármegyei és mihályi plébániai levéltári iratokat használt, valamint „Szekfy" [=Szekfü] Pál verses dolgozatát, „mely 218 négy soros strophából áll, s kéziratban a beledi plébánia levéltárában találtatik". Sajnálatos módon a beledi plébánián az 1870-es években tűz pusztított, s a kézirat is elégett. Itt jegyzem meg, hogy a Vadosfai újságot egyedül Fábián használta, a 45 versszakkal bővebb nyomtatvány 1979-ig ismeretlen volt - lásd Pintér 1979; Payr 1894 (ev.) elsősorban evangélikus levéltári forrásokra támaszkodik, de megemlíti a Sopron vármegyei jegyzőkönyveket is. A katolikus levéltárak iratait, a Vadosfai újságot és Fábián dolgozatát nem ismerte.- A vadosfai esettel említés szintjén természetesen ennél többen foglalkoztak, de csak Bauhofer, Fábián és Payr művei alapján. Mivel tartalmi újdonságot nem jelentenek, felsorolásuktól eltekintek. 47 Payr felfogásával kapcsolatban lásd még a 182. jegyzetet. 48 Deductio 1790; Intoleranz 1792; Präliminarien 1790; Succincta deductio 1790. 49 Vadosfa népessége 1786-ban 355 fő volt. Soós 1940, 85. o. Nincs okunk jelentősebb eltérést feltételezni az 1750-es évek lélekszámát illetően. 50 Sopron vármegyében az evangélikusok számára kijelölt két helység Nemeskér és Vadosfa volt. 51 Ezt a barokk épületet 1912-ben lebontották s helyére a ma is álló neogót templom épült. 52 Fábri Gergely (Osgyán, 1707 - Nemescsó, 1766) Győrött, Késmárkon és Sopronban tanult. 1728-ban a wittenbergi egyetemre iratkozott be. 1731-től Győrött diakónus, majd 1732-től rektor. 1737 májusában lelkész lett Vadosfán. 1742-től a dunántúli egyházkerület jegyzője. 1750 áprilisában az egyházkerület superintendensévé választották meg. Egy 1745-ös gyászbeszéde miatt perbe fogták, de felmentették. A vadosfai zavargás miatt 1752 októberétől 1753 áprilisáig fogságban van, ekkor a Helytartótanács ítélete elmozdította mind superintendensi, mind vadosfai lelkészi hivatalából. 1753 augusztusában Kertára, 1759-ben Nemescsóra hívták meg lelkésznek. Életéről részletesebben lásd Payr 1894. Zoványi Jenő két név nélkül megjelent művet tulajdonít Fábrinak: 1. Buzgó énekek és könyörgésekbül jobb- és bal-kéz felől álló uti társ. Melly sok jámbor istenfélő vizén, és szárazon fáradozó híveknek szíves kívánságokra szép rendel ki-botsáttatott. Norimbergaban [valójában Győr] 1734. 47 o. 2. Szent Írásbéli igékkel s példákkal meg-bővittetett győri kis katechismus, a mint azt b. e. L[uther]. M[árton]. rendbe vette, a szerént egy némelly leg-szükségesebb kérdésekkel, hitünk ágazatinak, keresztényi virtusokból álló életünk kegyességének fel-jegyzésével, a tanítók, de fő-képpen a gyermekek gyönge elméjéhez alkalmaztatván, közönséges akaratbúi, minden magyar ekklesiák s oskolák számára e végre kibotsattatott, hogy egy regula szerént járjunk, egygyet értők legyünk. Filip. 3, 16. és Meg-tartsuk a reménységnek álhatatos vallását. Sid. 10, 23. Jenában 1751. 250 o. lásd Zoványi 1977. 187. o. 53 „Sed ne tarnen sola ibiposthac dominaretur haeresis, catholici bono zelo indueti, Dei Genitricis, et S. Stephani regis honoribus exiguam capellam in fundo domini cujusdam catholici aedificarunt annuente potestate ecclesiastica, et nemine contranitente: quis enim religionem dominantem ex ullo loco unquam excludere ausit." Relatio la. Kisfaludy Balázsnak, illetve a család különböző tagjainak Vas és Sopron vármegyében több kisebb birtoka volt. 54 Kevés adatunk van róla. 1748-1756 között Mihályiban volt plébános. 1756 őszén Németperesztegre helyezték át. Egy ottani 1758-as temetési beszéde nyomtatásban is megjelent. Vö. Mihályi 1936, 21. o.; Szinnyei III., 1478. o. (Grofft János). 55 Minden dühösségnek az vala az oka, Hogy itt építtetett egy kisded kápolna, Mihályi Plébánus volt nevelő Attya Hogy Pápistaságnak légyen itt hajléka. (Szekfü 1756, 4. strófa) Gondolkodik egykor Mihályi Plébános A'ki jó nevérül hivatik Grofft János