Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Klasszikusokról - Mányoki János: Jókai Mór (1825-1904) évfordulóján

80 MÁNYOKI JÁNOS 175 éve született Jókai Mór KLASSZIKUSOKRÓL Mit olvashatunk tőle? Közhelynek számít, hogy egy jelentős írót elsősorban olvasni kell: minden egyéb azután következhet. Talán hamis, talán ízléstelen, de bennünk lappangó ezredvégi kérdés: fölfedezhetjük-e az író minőségét - néhány óra alatt? Jókai - s ezt nem mindenki tudja - viszonylag szerencsés helyzetben van: megírta azokat az elbeszéléseket, meséket, amelyek külön-külön is kerek egészet képeznek, de arra is alkalmasak, hogy órák alatt bevezessék az embert egy feledhetetlenül gazdag és színes világba. Részint a nagyepika túlsúlyából, részint egy regényközpontú szemléletből adódik, hogy a mese- és novellaíró Jókai mind az iskolában, mind a köztudatban háttérbe szorult. Pedig könnyű belátni, hogy a mese, esetenként a novella nem igényel árnyalt jellemrajzot, nagyarányú kompozíciós készséget; inkább fantáziát, humort, ötletet, elbeszélő hangot kíván - vagyis Jókai erényeit. Legjobb kisprózai munkáiban sziporkázik az író: olyan téma- és hangbeli gazdagságot ér el, ami elbeszélő irodalmunkban talán páratlan. A legszebb darabok zömét az 1850-es években írta, de később is futotta erejéből egy-egy remekműre. S mivel a példa magyaráz, most attól sem szabad visszariadnunk, hogy címeket soroljunk fel - mintegy útravalónak: Sonkolyi Gergely - könnyed, jó humorú falusi életkép. A tengerszem tündére talán a legszebb népies műmesénk. A megölt ország az inka világ végnapjairól szól. Tisztaság és bűn, papnők és zsoldosok küzdelme: romantikus legenda. Melyiket a kilenc közül? - Régi karácsony a régi Pesten. A biedermeier elbeszélés szép példája. A Leaotungi emberkék: a kínai császár és a törpe királyleány reménytelen szerelmét beszéli el. Az európai műmeseirodalom kiemelkedő értékű darabja. A csillagos szoba: Párizs, második császárság. Szerelem, pénz, megfigyelés, esetleg lejáratás: a novella már napjainkat idézi. A béka: realista színezetű, szép elbeszélés az árváról, aki csárdában nevelődik. A közeg, a hangulat kissé Móriczra emlékeztet. Tizenkettő óta: a magyar anekdotakincs remeke. Szelíd, megbocsátó - de ijesztően mély. Nyolc írás, mintegy hetven oldalon. Kedvcsináló és szolid keresztmetszet. Tény azonban, hogy Jókai elsősorban mégis regényíró. S óriási életművét vizsgálva önként adódik a kérdés: melyek a legszebb regényei? Ismeretanyag, egyéni ízlés, irodalmi konszenzus adhatja meg a választ; s csak igen óvatosan, szerényen írhatjuk le saját véleményünket: Az arany ember, A tengerszemű hölgy, Sárga rózsa. Az utóbbit Jókai legtökéletesebb kisregényének mondják. Romantikus és realista elemek kiegyensúlyozott egysége. A magyar puszta legszebb rajza - Petőfi és Móricz között. Az arany ember és A tengerszemű hölgy nem ennyire szabályos remeklés. Egy öntörvényű tehetség kiemelkedő teljesítményei. Márai Sándortól tudjuk,