Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
182 BAJNÓCZI GÁBOR ják, hogy miért őrzött magánál Háy költeményeket különösen azóta, mióta Háy is le van tartóztatva, mint ellenforradalmár, annál is inkább, mivel az előző heti győri bencéseknél tartott házkutatásnál is lehetett már látni, hogy mindent neheztelnek, ami az októberi eseményekre vonatkozik pl. az akkori újságok. Mások szerint a különben is kommunista Háy két olyan költeményének az őrzése, mely annak idején nyomtatásban is megjelent, még nem bizonyítja azt, hogy Söveges aktívan részt vett volna a forradalmi eseményekben. Ha Sövegest joggal vitték el és verték meg, akkor az ország népének zömét lehetne hasonló bánásmódban részesíteni, még a kommunisták nagy részét is. Söveges ugyanis mint igazgató állandóan mérséklően igyekezett hatni a diákokra, csillapította a gimnazistákat és szigorral visszatartotta őket akkor, mikor megyeszerte az ifjúság körében felgyúlt a vágy, hogy fegyverrel menjenek Budapest népének segítésére. Egy diákot novemberben kicsapott az iskolából azért, mert forrófejű megjegyzéseivel a többieket nyugtalanította és az intézetet hazafiatlansággal vádolta a mérséklet miatt. Az országban aligha van iskola, ahol végig tanítás lett volna október 23-tól kezdve még december 12–13-án is, amikor pedig az egész megyében sztrájkolt minden üzem, a MÁV, az állami apparátus, a tanácsdolgozók, stb. Ilyen helytállást a rend és nyugalom mellett 250 diákotthonban lakó diák felé egyetlen igazgató sem mutathat fel az országban. Ez volt a lényege azoknak az érveknek, amiket főleg fiatalabb tanárok (Faggyas Edvin, Pulay Csaba,102 Villányi Anaklét 103 ) hoztak fel Söveges védelmére. Legányi Norbert szerint Söveges elhurcolása valószínűleg abba a sorozatba tartozik, melynek keretében egy csomó papot elvittek szerte az országban, talán hogy mindenkit, így az egyháziakat is kellő félelemben tartsanak és talán azért, hogy ezekkel hangulatilag befolyásolják már most előre a püspöki kar és kormány küszöbön álló tárgyalásait. (...) Értékelés: A jelentés alapján megállapítható, hogy Söveges Dávid bencés szerzetesnél talált ellenséges röpcédulák és egyéb anyagok jelentőségét igyekeznek a bencések csökkenteni és azt magyarázni, hogy valakit muszáj volt elvinni.” 104 tanulmányúton Helsinkiben tartózkodott. 1950–1967 között gimnáziumi tanár. Meghalt Pannonhalmán 1970-ben Névtár (1987), 190–191. 1448.sz. 102 Pulay Csaba (*1917) 1942 és 1957 között Pannonhalmán működött gimnáziumi, majd főiskolai tanárként. 1957–1977 között gimnáziumi tanár volt Győrben, nyugdíjas éveit Sopronban töltötte. Névtár (1987), 209. 1589. sz. 1994-ben hunyt el. 103 Villányi Anaklét (*1913) gimnáziumi tanár volt 1938–1944 között Kőszegen, 1944–1945-ben Komáromban, 1945–1947 között újra Kőszegen. A hadifogságot követően gimnáziumi tanár Csepelen 1947–1948 között, majd ugyanitt lelkész. 1948-ban Zalavárba kerül segédlelkésznek. 1949-től Zalaapátiban lelkészhelyettes és gazdaságvezető. Ezután Pannonhalmán működött. 1950–1981 között gimnáziumi tanár. Névtár (1987), 201. 1525.sz. 104 ÁBTL 3.2.1. Bt-1091/1. 161–163.
