Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Hörömpő Zsigmondi gazdálkodó és bércséplő. * 1867 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, 3 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített és mint őrmester szerelt le.. Később önálló gazda lett, majd 1906-ban bércséplő. 14 évig volt városi képviselő, jelenleg a Gazdakör, az Egyenlőségi körnek tagja, a Hitel és pince szöv. igazgatósági tagja. Felesége: Farkas Zsuzsanna.

Hubay Gábor darálómalom tulajdonos. * 1890 Kunhegyes. A szalomszakma elsajátítása után 1930-ban Cegléden daráló malmot, majd 1934-ben pedig keresk. ügynökséget létesített. A Kcsk. tulajdonosa. Az Ipartestület tagja. Neje: Kozma Mária.

Hubert Venánd szeszgyári üzletvezető * 1875 Nyitrasárfő. Iskoláit Bécsben végezte. Az iskolai tanulmányok befejeztével a szeszgyártást tanulta. A szakma tökéletes elsajátítása végett több évet töltött Bécsben és Berlinben. Több szeszgyár vezetője volt, majd a valkói Leszner Pál-féle szeszgyárhoz került, mint üzletvezető. A világháborúban az orosz fronton szolgált. Több hadikiHintetés tulajdonosa. Neje: Hauszmann Emilia.

Hudi András r. k. tanító. Hangya ügyv. ig. Kiskunhalas. * 1879 Baja. Középiskoláit s a tanitóképzőt Baján végezte. Itt nyert oklevelet 1899-ben. Diplomájának megszerzése után a kiskunhalasi róm. kath. iskolához tanítónak választják. 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez. 1916-ban mint tizedes szerelt le. Városi képviselő, róm. kath. egyh. tanács tag, a Hangya ügyv. igazgatója. 1937-ben a Kormányzó Signum Laudisz-szal tüntette ki.

Dr. Hufnagel János r. k. esperesplébános. * 1863 Szigetújfalu. Középiskolai tanulmányait, valamint a theológiát Budapesten végezte és 1888-ban szentelték pappá. Pályáját, mint káplán gróf Zichy Nándornál kezdte, majd 17 évig Nagyszombaton gr. Majláth Györgynél volt nevelő. 1908 óta Dunabogdány r. k. plébánosa. Pápai kamarás és 1918-ban esperessé nevezték ki.

Dr. Hulin Gábor kir. közjegyző. * 1861 Jászberény. Középiskoláit

Jászberényben, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Itt nyert doktorátust 1886-ban. Ügyvédi vizsgát 1887-ben tett. Közjegyző helyettes Győrben és Szombathelyen. 1897-ben Kunszentmiklósra nevezik ki körjegyzőnek, majd 1903-tól Kiskőrösre s azóta itt működik. Volt vm-i törv. hat. biz. tag, közs. képv. test. tag. stb.

Hullmann István rozsőrlő. * 1893 Kiskunmajsa. Törzsökös molnár családból származik. Iskolái elvégzése után ő is a molnáripart tanulta ki és abban a szülői háznál felszabadulva,

mint segéd 10 évig dolgozott. Utána 4 éven át malombérlő volt és 1931-ben vette meg mai malmát, amelyet azóta fejlesztett. Üzepiét önállóan vezeti és két alkalmazottal dolgozik. A mozgósításkor hadba vonult a 30. gy. e.-del és szerb és orosz harcokban vett részt. Itt súlyosan megsebesült és mint 50 °/o-os hadirokkant 1916-ban szerelt le. Képv. test. és Ipartest, t. A tulajdonát képező malom napi termelése 48 q. Felesége: Molnár Vilma.

Humpfner Márton sütőmester. * 1893 Soroksár. Iskolái után a sütőipart tanulta ki és abban felszabadulva, mint segéd gyarapította szaktudását. 1921-ben lett önálló Soroksáron. Üzemében három alkalmazottat foglalkoztat. A világháborúban az orosz fronton harcolt a 4. e.-val, majd öt évig fogságban volt. A k. képv. test. tagja, valamint tagja a Frontharcos Szöv.-nek, Ipartestületnek, stb. Felesége: Finszter Erzsébet.

Hunnia Filmszínház Taksony. 1935- ben létesült. Engedélyese özv. Petrik Józsefné, 150 személyes. Erucmannrendszerű hangos vetítéses, hetenként kétszer játszik, bérelt helyiségben. A taksonyi Hősök szobra leleplezéséről önálló filmet készítettek, mellyel nagy sikert értek el.

Hungária papírlemez- és papírgyár r. t. 1929-ben létesült. Gyárt minden-, féle papírlemezt, műszaki dobozgyártáshoz szükséges lemezeket, koffert, stb. A „Combin“ lemez e gyár szabadalma. Átlagban 180 munkást és 20 tisztviselőt foglalkoztat. Igazgatója Hoffmann Izidor, cégvezetője Hoffmann László, műszaki igazgatója Bauer. Árpád.

Hunthy János földbirtokos. * 1871 Kiszombor. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte el. Utána az Ungváry László-féle birtokon kezdte pályáját, majd elvette annak leányát és így a birtok vezetője lett. Később kivált a birtokból és önállósítva magát Nyáregyházán lett földbirtokos. Egyik vezető tagja a község hazafias és társadalmi egyesületeinek. Gyerm. Jenő, Margit, Katalin és János.

özv. Hunyadi Lászlóné egészségügyi védőnő. * 1894 Monor. Középiskoláit Monoron végezte, mely után Bpesten a m. kir. postánál működött 7 éven át. 1927-ben elvégezte a védőnői tanfolyamot és a Stefánia szolgálatába lépett s 1927-től Monoron teljesít védőnői tevékenységet. Férje: néhai Hunyadi László Zalaegerszegen született s mint tisztviselő hunyt el

1926-ban Monoron. Gy. László.

Huppert Fatelep Monor. Tulajdonosa Huppert Gábor. A céget néhai Huppert Bernát alapította 1862-ben. 1865 óta mint bejegyzett cég működik.A cég üzletköre Monor és vidéke. Fióküzlet Üllőn. Vezetője és tulajdonosa 1924-től Huppert Gábor * Monoron 1896-ban. Cegléden érettségizett s a kereskedelmi főiskolát Lipcsében, a közgazd. egyetemet Bpesten végezte. 1915-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Az orosz és olasz harctereken küzdött 24 hónapon át. Egyszer sebesült. Mint hadnagy szerelt le. Kit.: III. o. kát. é. k., I. o. v. é., br. v. é., Kcsk. és seb. é. Felesége: Hajdú Zsuzsanna. Gy. Mária.

néhai Huszár M. Gábor gazdálkodó.

* 1863 Kiskunlacháza. A gazdálkodást a szülői háznál kezdte, majd önálló birtokos lett 25 holdas birtokán. A község közéletének egész életében át lelkes vezetője volt és 18 éven át, mint k. bíró közmegelégedésre szolgálta a község ügyét. Ezenkívül évtizedeken keresztül presbitere volt az egyháznak. Halála óta özvegye szül. Korsós Teréz gazdálkodik a birtokon.

Huszár György tak. pénztári vezérigazgató. * 1882. Vasalja. Kereskedelmi érettségit 1902-ben tett Szombathelyen. Pályáját az ottani Általános Takarékpénztárnál kezdte és 1917-ig, mint cégvezető működött. Utána a szombathelyi egyházmegyei tak. pénztár aligazgatója volt, majd 1924-től a kalocsai egyházmegyei t. pénztár vezérigazgatója. Tagja a város képv. test.-nek stb.

Huszár János kéményseprőmester.

* 1874 Mezőkövesd. Szakmájában Harasztiban képezte ki magát és 1891- ben szabadult fel. Mint segéd Harasztiban, Kalocsán, Debrecenben, Hevesen és Nagyváradon működött.

1923-ban nevezték mesterré Szabadszállásra, azóta itt működik. 1915-ben bev. a 29. gy. e.-hez. Az orosz, román fronton küzdött 3 évig. Egyszer sebesült. Kit.: II. o. e. v. é. Ipartestület és a Kéményseprő mesterek E. tagja. Felesége: Kilger Mária. Gyerm. Mária, Erzsébet és János, aki szintén ebben az iparban működik.

Huszár János malomtulajdonos. * 1903. Négy középiskolát Jászberényben végzett, majd a malomipart tanulta ki és abban Szabadszálláson szabadult fel. Három évi segédeskedés után 1934-ben Kerekegyházán megalapította a malmát, mely 36—45 Hp. és szívógázmótorral cs a legmodernebb felszereléssel van berendezve.

Huszár József bútorasztalos. * 1900 Budapest. Iskoláit Újpesten végezte. Szakképzettségét külföldön tökéletesítette. A világháborúban a fényszóróknál szolgált. 1920-ban lett önálló iparos. Neje: Havas Erzsébet.

Huszár József jéggyáros. * 1873 Budapest. Ugyanott végezte iskoláit. Mint önálló kereskedő Budapesten mű-77