Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

rokkant tizedes szerelt le. A városi képv. test. t. A Nagyszék-Varjasi Legeltetési Társulat elnöke, a Központi Tejszöv. alelnöke. Felesége: Lugosi- Eszter. Gy. Sándor, Ferenc és László. Fivére néhai Bóbis Pál, valamint felesége fivére néhai Lugosi János a világháborúban hazájuk védelmében hősi halált haltak.

Bocsiv Tamás kertész. * Polikreiszt (Bulgária) 1880. Magyarországra 1901- ben jött. 1911-ben önálló lett s azóta is Alagon 24 k. holdas földbérletén kertészkedik. Felesége: Kresztina Risztova.

Bocsiv Varban kertész. * Polikreiszt (Bulgária) 1888. Magyarországba 1910- ben jött s itt mint kertész dolgozik Tamás bátyjával. A háború alatt viszszatért hazájába s részt vett a világháborúban. Felesége: Ivána Ivanova.

Boda András MÄV. iroda s. tiszt. * 1890 Üllő. A négy polgári elvégzése után, 1908 óta állandóan a beosztásában dolgozik Résztvett a világháborúban, 1914—1918-ig. 1919-ben elfoglalta állását ismét a MÁY-nál, 1924 óta laknak Vecsésen. Felesége: Vári Nagy Emma. Gy. Aladár.

vitéz Boda Gyula igazgató-tanító. * 1888 Csongrád. Középiskoláit Csongrádon, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. 1906-ban Alpárra választották tanítónak, hol megszakítás nélkül ma is működik. 1934-ben igazgatónak nevezték ki. 1914-ben a 46. gy. e.-hez vonult be. Résztvett az orosz és olasz harcokban. Kit.: I. o. e. v. é., II. e. v. é. kétszer, br. v. é., Kcsk. és háb. e. é. 1926-ban vitézzé avatták. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Szabó Erzsébet oki. tanítónő.

Boda János r. k. plébános. * 1873 Csongrád. Középiskoláit és theológiai tanulmányait Vácott végezte. 1897-ben szentelték pappá. Pályáját Csépánban kezdte meg, majd több helyen mint káplán és adminisztrátor működött. 1913 óta a tápiószentmártoni egyház plébánosa. A helyi Hangya elnöke.

néhai Bodies Gábor gazdálkodó. * Kiskunlacházán ősrégi református családból. A gazdálkodást kora ifjúsága óta folytatja és 80 holdas birtokán volt önálló. Tagja volt a képv. test.-nek és résztvett községe minden hazafias és társadalmi megmozdulásában. Halála után özvegye vette át a birtok vezetését. A jelenlegi birtoka 40 m. hold. Két gyermekük van.

Bodicsi János Hangya üzletvezető. * 1898 Kiskunhalas. A kereskedői pályán Budapesten szabadult fel, majd mint segéd ugyanott gyarapította szaktudá sát. 1923-ban a domboradi Hangya üzletvezetője lett, majd Ibrányban és 1929 óta az Alsónémedi Hangyaszövetkezet vezetője. Rész vett a világháborúban az orosz és az olasz fronton küzdött és 1 évi olasz hadifogságban volt. Fivére néhai B. József.

1915-ben az orosz fronton hazája védelmében hősi halált halt.

Bodnár Miklós bognárm. * 1876 Piricse. A család régi nemesi eredetű. Iskoláit Piricsen végezte és utána bognármesterséget tanulta ki. 1906-ban alapította üzemét, amelyet azóta önállóan vezet. 1926-ban pedig vendéglőt nyitott amelyet szintén ő vezet. 1914- ben vonult be a 30. gy. e.-hez, harcolt a szerb és olasz frontokon, egyízben megsebesült. Kit.: br. v. é. és Kcsk., Három holdas birtoka is van, amelyen belterjes gazdálkodást űz. Felesége: Lukács Mária, két gyermekük van és ezenkívül 5 hadiárvát neveltek fel.

Bodor István gazdálkodó. * 1904

Verseg. Iskolái elvégzése után gazdálkodással foglalkozott, melyet jelenleg 42 holdon folytat. Testvérbátyja B. József a világháborúban szerzett betegségében halt meg. Gábor fivére szintén részt vett a világháborúban és mindketten olasz hadifogságban voltak. Felesége: Szabó Mária. Gy. Miklós.

Bodor Lajos gazdálkodó. * 1871

Alpár. Iskoláinak elvégzése után atyja

gazdaságában segédkezett. Atyja halála óta önállóan vezeti kis gazdaságát, hol belterjes gazdálkodást folytat. A Gazd. Egyes, alelnöke, a községi képv. test. tagja, a NÉP elnöke, az O. K. H. alapító tagja. Felesége: Zombori Anna. Gyerm. Antal, Margit, Verona, Ilona, Imre, Gergely, Lajos.

Bodri Ferenc gazdálkodó. * 1882

Kiskunmajsa. Családja minden tagja ismert tekintélyes gazdálkodó volt a községben. Iskolái elvégzése után atyja mellett elsajátította a gazdálkodás alapvető ismereteit és már 16 éves korában 35 holdon önáló lett. Birtokát intenzív munkával 50 holdra emelte és azt azóta is vezeti. A községnek a világháború alatt Il-od bírája volt, bősz szú idő óta tagja a képv. test.-nek és egyháztanácsnak, valamint a gazdakörnek. Teljesített tényleges katonai szolgálatot és a világháborúban is a

7. nehéz tűzérezreddel, majd a 6. és 9. tüzérekkel, a szerb, olasz, orosz, albán és román frontokat végigküzdöL te. A Kcsk és 2 br. v. é. tulajdonosa Felesége: Szalay Erzsébet, gyerm. Erzsébet és Margit.

Bodri János gazdálkodó. * 1872. Kiskunmajsán. Iskoláinak elvégzése után a mezőgazd. pályára lép a szülei háznál. 1095 óat önálló gazda 100 holdas családi birtokon. Belterjes gazdálkodás mellett állattenyésztéssel és saját telepítésű szőlő- és gyömölcstermeléssel foglalkozik. Minden idejét a gazdálkodásra fordítja. 1915-ben bevonult a 38. gy. e.-hez s részt vett a szerb- és montenegrói harcokban. 1918-ban szerelt le. A község fejlesztésében élénk és tevékeny részt vett. 33 éve tagja a község kép. test.-nek és elöljáróságnak.

Egyháztanácsos s tagja a Gazd. egyletnek. Felesége: Dávid Regina.

vitéz Dr. Bodroghközy Zoltán m. kir. miniszterelnökségi tanácsos. * Valkány-ban (Torontál m.) 1895-ben. Középiskoláit s egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, ahol 1924-ben doktorált. 1914-ben bevonult a szegedi m. kir. 5. h. gy. e.-hez. Résztvett az orosz- és albán harcokban. 1918-ban az összeomláskor szerelt le. A forardalom leverése után a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot főhadnagyi rangban 1920-ig. Kit.: I. és II. a. e. v. é., Kcsk., seb. é. kettős sávval, a magy., osztr. és bőig. háb. e. é. 1934-ben vitézzé avatták. Közszolgálatba 1923-ban lépett a m. kir. miniszterelnökségen, mint sajtóelőadó. Jelenleg osztálytanácsosi rangban vezetője a sajtóosztály vidéki csoportjának. Irodalmi munka ssságot folytat; hosszú ideig munkatársa volt a fővárosi napilapoknak, többek közt a Pesti Hírlapnak és a Nemzeti Újságnak. Különböző irodalmi és napilapokban számos novellája és egyéb szépirodalmi műve jelent meg. Az 1928. évben jelent meg a „Magyar agrármozgalmak története“ c. 2 kötetes munkája, mely e téren úttörő vállakózása volt. Felesége: Nendtwich Margit.

Bodrogi Ferenc k. pénztáros, ny. na. kir. államrendőrségi ellenőr. * 1879 Géderlak. Iskolái elvégzése után 1900- ban bevonult a kecskeméti 31. h. gy. e.-hez, majd katonai szolgálatának eleget téve a m. kir. rendőrség kötelékébe lépett. Itt 1934-ig teljesített szolgálatot, amikor ellenőri rangban nyugalomba vonult. 1927-ben k. pénztárossá választották. A rk. kör és P. L. tagja. Rendőri szolgálata alatt két dicsérő okirattal tüntették ki.

Bognár Ferenc isk. igazgató. * 1900. Középiskoláit Pinkafőn, a tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Pályáját Halastón kezdte meg, majd Szombathelyen, Pécelen és Szegeden működött. 1926-ban került Cinkota- Árpádföldre, majd onnan Rákosszentmihályra helyezték át, míg 1933 óta ismét az Árpádföldi elemi iskolában folytatja pedagógiai munkásságát. A világháborúban a 18. h. gy. e.-nél teljesített szolgálatot és mint hadapródjelölt szerelt le. Négy gyermeke van.

Bognár István vendéglős, szikvízgyáros. * 1899 Páhi. Szakmájában Budapesten és Izsákon képezte ki magát, majd Izsákon üzletvezetői minőségben gyarapította szakismereteit. Páhiban és Kecskeméten 5 éven keresztül önállóan működött. 1926 óta Izsákon önálló és 1935 óta szikvízüzemmel is dolgozik. A világháború alatt a 29. gy. e.-del az olasz fronton harcolt, és mint őrvezető szerelt le. Kit.: háb. e. é., Kcsk. Résztvett a nyugatmagyarországi felkelésben, a

22