Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Blaskovits János - Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás kezdetétől az 1945-ös országgyűlési választásokig
hogy ebben a munkában az összes pártok munkájára szükség lett volna.34 Egy sor helyen már a földosztó rendelet előtt kiadták a földet megművelésre a parasztoknak. Erről számolt be Maglód község képviselője 1945. március 27-én a gyömrői járási pártértekezleten 35 Néhány helyen előfordult, hogy kezdetben nem akadt földigénylő, például Cinkotán, Valkón, s még néhány helyen. Félelmes megnyilvánulása volt ez a Horthy-rendszer lélektipró, a dolgozókat megfélemlítő, emberileg elnyomorító hatásának. A kommunisták felvilágosították a szegényparasztokat, hogy nem kell félniök, hogy rajtuk is múlik, hogy a földbirtokos, a csendőr többet ne jöjjön vissza, hogy ne ismétlődjön meg 1919—1920 fasiszta fehérterrorja. Érdekesen írja le Besztercei József Budapestről kiküldött elvtárs Pusztavacson szerzett hasonló tapasztalatait. A nevezett elvtárs márciusban Pusztavacsra ment pártszervezetet alapítani. Az egy héttel előbb meghirdetett gyűlést a volt utasági intéző lefújattaj!) A faluban csak a kisgazdapártnak volt szervezete. Az intézőtől, az uraságtól, a régi rend embereitől még mindig rettegő cselédek ilyen kérdéseket tettek fel az elvtársaknak: „Mi lesz, ha az uraság nem méri a kommenciót ?”, „Az intézőre szükség van, mert nélküle nem tudjuk folytatni a munkát”, Ki fogja fizetni az adót?” „Mi lesz, ha viszszajön az uraság ?” stb. Az elvtárs válaszokat adott a számára is meglepő kérdésekre. Összehozott 70—80 embert, akik előtt ismertette a párt politikáját. A jelenlevők mindennel egyetértettek, de a pártba csak 12-en mertek belépni. Az elvtársat éjjel titokban meglátogatta a kisgazdapárt néhány szegényparaszt tagja. Érdeklődtek, hogy lehetne átlépni a kommunista pártba. A jelentésből kiderül, hogy a kommunista pártszervezet puszta megalakítása is felbátorította őket.36 A földreform végrehajtása gyors ütemben folyt. 1945 májusig Pest megyében lényegében befejeződött a föld kiosztása. A végrehajtás során számos nehézséget kellett leküzdeni. Ilyen nehézség volt, hogy több községben nem volt elég föld. Máshol viszont, ahol kitelepített sváb lakosság volt, megműveetlenül állt a föld, telepesek odavitelére csak később került sor. A pártszervezetek nagy erőfeszítéssel, alapjában jól oldották meg a feladataikat. Néhol, főleg ott, ahol kevés föld állt rendelkezésre, felosztottak olyan földeket is, amelyekhez nem szabad lett volna hozzányúlni a földreform-törvény értelmében. Élvétve előfordult, hogy egyes régi elvtársak a földosztás helyett szövetkezetek megalakítását javasolták. Ez akkor veszélyes jelszó volt, elszigetelte volna pártunkat. A felső pártszervek felléptek a helytelen irányzatok ellen és így a nagy átalakuláshoz képest viszonylag kevés hibával oldódott meg a magyar társadalom évszázada vajúdó problémája. A földreform végrehajtása nagy jelentőségű volt falusi pártszervezeteink politikai befolyásának és szervezeti erejének növekedésében. A falusi pártszervezetek mindenekelőtt a földosztás közben és eredményeként szilárdultak meg, ágyazódtak be a dolgozó parasztságba, vívták ki széles paraszti rétegek bizalmát és tiszteletét. II. 1945 tavaszára megváltozott az ország kül- és belpolitikai helyzete. A fasiszta Németország vereséget szenvedett, Magyarországon lényegében megoldódtak az antiimperialista, antifasiszta, antifeudális, demokratikus forradalom fő feladatai. Előtérbe került az ország újjáépítése, a demokratikus forradalom 388
