Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
15. A »Gyásznapok Emléke Levelekben, melyeket feleségének írt Táncsics Mihál« először szerepel, mint »Táncsics« könyvei címlapján. (1848-ban jelent meg, Budapesten, Magyar Mihály könyvárusnál.) 16. Az első levél keltezése : »Budavár, május 27-kén, 1847.« 17. Az utolsó levél keltezése : »Augustus 1-jén 1847.« E levél után T. »Biztatás« című versét közli a kötetben. A 28 szakaszból álló vers első két szakasza így hangzik : 18. »Hunnia függetlensége« először megjelent Haalában, 1846. Másodszor Budán, 1848. Mind a kétszer elkobozták. Harmadik kiadása, mint T. M. műveinek 12. kötete, Budapesten, 1873. 19. A Királyi Szépítő Bizottság az 1800-as évek elején lép az előtérbe, azzal a feladatkörrel, hogy Pest város szépítését (Verschönerung der Stadt Pesth) szolgálja. Az élén József nádorispán áll, a városszabályozási terveket Hild János készíti. A bizottság hatásköre Budára nem terjedt ki, Pesten viszont művészi és hatósági ellenőrzési jogot gyakorolt. (V. ö. Lestyán Sándor : Pest-Budai Regélő, Bp. Officina, 1940.) 20. Klauzál Gábor, 1848-ban ipar- és kereskedelemügyi miniszter. 21. Táncsicsot a budai Helytartótanács »az ellene indított perbeli eljárás befejezéséig Nyáry Pál pestmegyei másod Alispán kezessége mellett« bocsátotta szabadon. Nyáry Pál 1848-ban képviselő, majd a második független magyar kormányban belügyminiszter. 22. Nemzeti Újság, alapítá Kultsár István táblabíró, kiadja özvegye. Lipthay Sándor vezetése mellett szerkeszti Illucz Oláh János. A N. U. volt az első magyar hírlap, mely a márciusi események után cenzúra nélkül jelent meg s ekkor pár óra alatt elkelt belőle 800 példány. (V. ö. Hírlapirodalmunk 1848—49-ben, írta Idősb Szinnyei József, az egyetemi könyvtár első őre, Bp. 1877.) 23. Pesti Forradalom (Martius 15—-19. 1848.) Az eredeti választmányi jegyzések segédforrása mellett írta Birányi Ákos. (Pest, 1848. Nyomatott Trattnor Károlyinál.) Birányi —- családi nevén Schultz —- Ákos, nagyszombati papnövendék volt, de felszentelése előtt kilépett és Pestre jött hírlapírónak. A forradalom napjaiban a legszélsőbb baloldali elveket képviseli. Köztársasági Káté-ja egyik legelső kísérlete magyar nyelven a szocialista tanok terjesztésének. (Megjelent Bp. Magyar Mihály könyvárus, 1848.) Birányi élestollú publicista és élesszavú agitátor. (V. ö. Révész Mihály: Táncsics Mihály és kora.) Egyébként a Köztársasági Lapok szerkesztője volt. 24. Martius 15dike 1848 Pesten. Egy lap néptörtónet. írta Zerffi Gusztáv. (Peston, Hartleben K. A. könyvkereskedésében.) Zerffi (Hirsch) Gusztáv 1848. a »Der Ungar« szerk. 1848 ápr. 6-tól a »Reform«-ot szerkeszti. A szabadságharc leveretése után külföldre menekült. Dr. Fausti névvel Ausztriaellenes leveleket írt az »Allgemeine Zeitung«-ba. (V. ö. Szinyei: Magyar írók élete és munkái XIV. k.) 25. 1848 március 15-én, este fél nyolckor kezdték el a Nemzeti Színházban a Bánk bán előadását, melyet a Rákóczi induló vezetett be. Az első felvonás közben érkezott a menet Táncsiccsal a színházhoz. Az előadást félbeszakították. A nézőtér Táncsicsot akarta látni. Jókai jelentette be a leeresztett függöny előtt, hogy a börtönből kiszabadított író nagyon el van csigázva, kimerült és siet haza családja körébe. (V. ö. Jókai Mór : A tengerszemű hölgy.) »Éljen a jó! Szebb jövőnek Állunk küszöbén : Nem dönthető meg ügyünket Ezer cselszövény. Annyi szent s hő fohász után Szép hazánk ege Derül végre s oszladozik Sötét föllege.« m A\ A 2 Az ismeretlen Táncsics 17
