Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget

A soktornyú dunaparti kisváros (akvarell) Kevés városa van az országnak, amely ilyen vonzó lett volna a magyar művészek letelepedésére, mint Szentendre. Századunk elején Jankó János, Ferenczy Károly után, Réti István növendékei hozták létre 1929-ben a Szentendrei Művésztele­pet (Iványi-Grünewald Béla, Jeges Ernő, Paizs- Goebil Jenő). 1935 táján Vajda Lajos és Korniss Dezső már az ún. Szentendrei festészet külön programját fogalmazták meg. SZENTENDRE (IiriAIUPEIlA SANKT-ANDRÄ SENTANDR1JA Irányítószám: 2000 Körzethívószám: 26 Szentendre Budapesttől 20 km tá­volságban fekvő, a turisták körében mára fogalommá vált, élénk forgalmú “meseváros”. Könnyen elérhető a Batthyányi térről HEV-vel; közúti jár­művel, a 11. sz. úton; kiránduló-hajó­val a Vigadó térről. Az evezősöknek sem kimerítő teljesítmény a budapesti csónakházakból felevezni a Postás strandig. A város és környéke több tízezer év óta lakott terület. Első ismert lakosai: az illírek, a kelták után, a II. század elején a rómaiak: Ők itt alakították ki a környék védelmi rendszerét. Megerő­sített katonai tábort építettek, amely­nek az Ulcisa Castra nevet adták. Ez Szentendre első ismert településneve. A rómaiak után a hunok, longobárdok, avarok lakták a magyarok bejövetelé­ig. Az államalapítás idején az e helyen lévő települést Szent István a vesz­prémi püspökségnek adományozta. Szentendre első, helynév nélküli írásos említése, a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevelében találha­tó. Később a várost - a középkori plé­bániatemplom védőszentjéről - Szén, András apostolról nevezték el. Bizonyos, hogy a XI1-XIII. század­ban már számottevő település a közép­kori mezőváros. Felvirágzása azonban csak - a tatárok pusztító hadjáratál követően - a XIV. században követke­zett be. Ekkor királyi birtokként kivált­ságokat kapott. Esztergom, Visegrád, Buda közelsége elősegítette fejlődését. Később e kiváltságos földrajzi helyzet visszájára fordult. A török hódoltság időszakában, majd a Buda visszafog­lalását megelőző harcokban, szinte teljesen elpusztították. A törökök kiűzése után, 1690-ben először mintegy 6000 szerb telepedett itt le, akik a szultán hadai elől mene­kültek, miután a török csapatok ismét elfoglalták Nándorfehérvárt. Később, Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével további 40.000 család érkezett Magyarországra. Egyik fő letelepedési központjukká vált Szent­endre. Szerbia különböző részeiről ■1/2 A PIUS, A VISÜOiíAOI ihiííYS:;«] ÜS A S*!N lüNOittl-S/ÜGü f

Next

/
Oldalképek
Tartalom