Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében (Budapest, 1899)
V
436 Vörös 1654-ik évben adományozott és Heves vármegyében kihirdetett ármális hiteles másolata a nemesi iratok közt „V. 4.“ jelzet alatt őriztetik. T ö rö s (Veres) Pál, István és János áporkai lakosoknak Nyitra vm.; István ághoi lakosnak Bars vármegye nemesi biznylatai 1792-ből az 1677-ik évben Vörös Györgynek adományozott ármálisra vonatkozólag és leszármazási táblák: Acta Nobilitaria ex 1792. Nr. 234., ex 1828. Nr. 3722., ex 1838. Nr. 4079., 1839. Nr. 1825. és a nemesi iratok közt „V. 17.“ jelzet alatt őriztetnek; Pál, István és Gergely patai lakosok 1660-ban; Péter 1694-ben; Mihály, Péter és Márton 1724-ben; Pál nagy-körösi lakos 1754-ben; Zsigmond pesti lakos 1755-ben; Pál és fiai István, Pál, János és András, továbbá István és fiai András, István és György, végül János és fia János, mindannyian áporkai lakosok, 1762-ben; Pál, István, Sámuel és János Bars vármegye bizonyítványa alapján 1770-ben; az Áporkán levő összes családtagok Bars vármegye bizonyítványa alapján 1792-ben; István pesti ügyvéd Győr vármegye bizonyítványa alapján 1795-ben; Kelemen, György, János és Mihály ráczkevei lakosok a Szepsi, Kézdi és Orbai Székek bizonyítványa alapján 1818-ban; Zsigmond irsai közbirtokos, valamint gyermekei, Antal, János, Sándor, Anna, Julianna, Terézia. Klára és Francziska 1820-ban; István veresegyházi prédikátor és fiai István és Sándor Bihar vármegye bizonyítványa alapján 1822-ben; István kir. ügyész és fivére András Zemplén vármegye bizonyítványa alapján 1826-ban ; András pesti lakos és fia Ignácz, továbbá Gábor áporkai lakos 1828-ban; Ferencz áporkai lakos és fiai Ferencz, Imre és Antal 1834-ben; András és fiai András és Sándor, továbbá István és fiai Sándor, József és András, nemkülönben Mihály és fiai Mihály és Imre 1835-ben; az Áporkán lakó Vörösök valamennyien 1837-ban és 1838-ban; István csengődi ispán Csongrád vármegye bizonyítványa alapján 1838-ban ; végül Pál és öt fia Sándor, János, Pál, István és András; továbbá Dániel és három fia József, Mátyás és Sámuel; András és két fia István és András és legeslegvégül Sándor és fia Sándor 1845-ben a nemesek főkönyvébe bevezettettek és erről bizonyítványt kaptak : N. L. I. 440., 448-, II. 432. Táblabiróknak kineveztettek: Antal 1757-ben; Sándor 1790-ben; Gábor 1797-ben; László 1798-ban; Péter 1818-ban; István 1829-ben; végül Sándor 1836-ban.
