Calvin Synod Herald, 2005 (106. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
A TÓ EREDETE CALVIN SYNOD HÉRÁI D_________ FÖLDRAJZI FEKVÉS, TERMÉSZETI JELLEMZŐK 19 A Gyilkos-tó természetes völgyelzáródás által keletkezett, valószínűleg 1837 nyarán. Érdekesen jegyzi fel a ditrói Puskás Ferenc 1882-ben, Borszék fürdő történetéről írott munkájában, a tó keletkezésének körülményeit. „Az 1837-ik évi július havának egyik éjszakáján a Fokút forrása újabb veszélyt hozott (céloz az 1816. évi május 16-i eltűnésre!) Úgy délután 7 óra tájban ugyanis kelet felöl szokatlan tömörségű óriási sötét felhők kezdvén cikkázó villámokkal tornyosulni bérceink fölött és már távolról ijesztő morajjal közeledvén, csakhamar rendkívül erős záporral sötétítették el a láthatárt, amely az egy percig nem szünetelő villámlások által lön csak folyvást világítva azokat, mintha világvégét jeleznék, a zápor sűrű suhogása között földetrázkódtató szakadatlan mennydörgése és csattogások követték. Meg volt rémülve az ember és állat a borzasztóan nekivadult szilaj elemtől, amely villámütés által Gyergyó vidékének több portáján gyúlásokat is okozott és e bőszült vihar egész reggelig űzte rémes játékát. ...Ez alkalommal szakadt össze a nagy víztömegtől átázott s gyér talajánál fogva lecsúszott békási két hegy is a gyergyószentmiklósi havasokban, mely miatt az ott lefolyó patak földugulván, a Gyilkos-tó képződött belőle, hol ma is a legszebb és legízesebb pisztrángok tenyésznek. " A XIX-ik század negyvenes éveiben napvilágot látott útleírások már említést tesznek a tóról, a magyar nyelvű leírásokban először Benkő Károly említi Verestó néven. Az Erdélyi Múzeum- Egylet 1864. évi III. ülésének jegyzőkönyvi kivonata szerint:- Elnökölt gr. Mikó Imre Önmaga ...4. Báró Orbán Balázs mutatványokat olvas fel a Székelyföldön tett utazása alkalmával felfedezett régiségek és ritkaságok leírása és ismertetésére szánt nagyobb munkájából, névszerint a gyilkos taváról... érdekes előadást rajzok és fényképek bemutatásával világosítván. ” Orbán Balázs az addig általánosan ismert elnevezés helyett a Gyilkos-tó nevet valószínűleg a tó eredetével kapcsolatos népmondák alapján használja. A néphagyomány szerint a téli időszakban a befagyott tavon szekerekkel utat rövidítő erdőmunkások alatt szakadt volna be tó jege, egy másik monda a hegyomlással hozza kapcsolatvba a tó nevének eredetét mely szerint a leomló két hegyfok közötti tágas réten éppen tanyázó juhnyáj az omlás folyamán teljes egészében odaveszett. Ahhoz, hogy a Gyilkos-tó név megmaradjon a köztudatban, nagymértékben hozzájárult az is, hogy a tó déli oldalán található hegytömb, melynek az alsó része csúszott le, ősidők óta a Gyilkos-kő nevet viselte. A tó víztükrének kialakulása nem történt egyik napról a másikra. Mivel abban az időben a vidék viszonylag elszigetelt volt, a lezajlott eseményeknek nem tulajdonítottak különösebb fontosságot. Az éppen arra járók, a kezdet-kezdetén azt tapasztalták, hogy szinte észrevétlen lassúsággal a környező patakok vize kezd felgyűlni. A víz valószínűleg csak a következő évben érte el a kifolyás magasságát. A képződmény tószerüségét azért is lehetett nehezen észrevenni, mert víztükréből abban az időben sűrűn állottak ki az elárasztott óriási fenyőfák csúcsai, s amelyek lekopasztott csonkjai ma is a tó eredetiségét és jellegzetességét adják. A Gyilkos-tó a Keleti-Kárpátok középső csoportjában, a többnyire párhuzamosan futó hegygerincek talán leglátványosabb masszívumában, a Hagymás hegységben terül el, melyet ÉKDNY irányban a Békás-patak szel át. Közigazgatási szempontból Gyergyószentmiklós város részét képezi, a város és a tó közötti 26 km-es út egy szakasza a kanyargós Békény-patak völgyében fut, majd egy szerpentines emelkedő után, amely a Pongrácztetőig (1255 m) tart, a Vereskő-patak völgyében folytatódik. Autóval a Gyilkos-tó megközelíthető Moldva felől is, a festői szépségű Békás-szoros érintésével, a gyalogtúrázók szinte minden irányból eljuthatnak e páratlan szépségű vidékre. Ha közigazgatásilag nem is, de természeti szempontból a Gyilkostó a Békás-szorossal valamint a környező vidékkel együtt egységes, jellegzetes tájként határolható el. A tó tengerszínt feletti magassága 983 m, jelenlegi területe körülbelül 11 hektár, vízmennyisége 580,000 m3, legnagyobb mélysége 9.6 m, a csónakkikötőnél pedig körülbelül 2.6 m. Alakja hosszúkás, É-D irányú, az északi vége derékszög alatt nyugatra hajlik egy nagy L betűhöz hasonlóan. A hosszabbik rész száz évvel ezelőtt még 1300 m, a rövidebb 650 m volt, jelenleg 900 m illetve 435 m. DOMBORZATI FORMÁK A Gyilkos-tó és környékének tagolt domborzata és látványos kisdombozati formái kialakulásában döntő szerepe van a kőzettani felépítésnek valamint a geológiai szerkezetnek. Dominánsak a kréta korszakból származó mészkövek, amelyek a mechanikai erőnek ugyan ellenállnak, de viszonylag könnyen oldódnak széndioxidban dús vizekben. A domborzatalakító folyamatok túlnyomó része ezért karsztos folyamat, a kialakult domborzati formák pedig változatosak és nagyon látványosak. A változatosságot és látványosságot fokozza az is, hogy a málladékos, csupasz kőzetfelszínek szaámos esetben a mezozoikumból származó kövületekkel tarkítottak. A természet könyvének nyitott lapja ezek, Reményik Sándor így ír róluk: „Szeszélyes rajz cifrázza a követ, Rúnák, rovások, hieroglifek: Kő - evangélium A föld történetéből Egy ősi, titokzatos fejezet. ” A Kis-Békás-patak beomlésétől keletre egyre gyakoribbá válnak a homokkövek, amelyek azonban lényegesen nem befolyásolják a dombozat formagazdagságát. A hegyképző mozgások hatéséra a mészkőhomokkő rétegekben nagyszámú törésvonal jött létre, melyekbe később folyók vágódtak be, kialakítva a mai völgyeket. A legnagyobb ezek közül a Békás völgye, amely létrehozta a vadregényes Békás-szorost. A Gyilkos-tavat és környékét a kirándulók szemében „óriásnak” tűnő hegytömb veszi körül, amely számos lehetőséget kínál
