Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944–1945 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 1. (Szeged - Zenta, 2011)
Katonai közigazgatás bevezetése Bánát, Bácska és Baranya területén
KATONAI KÖZIGAZGATÁS BEVEZETÉSE BÁNÁT, BÁCSKA ÉS BARANYA TERÜLETÉN A visszafoglalt vajdasági/délvidéki területeken összetett politikai, katonai, gazdasági és nemzetiségi helyzet alakult ki, amely élénken foglalkoztatta a legfelsőbb jugoszláv vezetést. A Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács és a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg Legfelsőbb Parancsnoksága úgy ítélte meg, hogy Bánát, Bácska és Baranya politikai és közbiztonsági helyzete ingatag. Véleményük szerint a kialakult hatalmi konstelláció pillanatnyilag nem elég erős és erélyes, valamint nem szavatolja teljes mértékben a kitűzött célok megvalósítását, mi több, a megbízhatatlan nemzeti kisebbségek- németek, magyarok, románok - passzivitása és esetleges ellenséges megnyilvánulása veszélyeztetheti a hátországból a fronton az ország teljes felszabadításáért folytatott további harcot. A legfelső jugoszláv politikai és katonai szervek 1944. október 17-én Versecen megtartott együttes ülésén döntés született, amelynek értelmében katonai közigazgatást vezetnek be Bánát, Bácska és Baranya területén.9 A rendelet - amelyet Tito írt alá - a katonai közigazgatás bevezetését az általános biztonsági helyzet mielőbbi normalizálásával, a gazdasági kapacitások és a termelés háborús erőfeszítések szolgálatába állításával magyarázta, de megemlítette azoknak a gondoknak a rendezését is, amelyeket az „idegen elemek” okoztak.10 A hátország stabilizálására szükség volt még azért is, hogy - a Tito-Sztálin megállapodás értelmében - biztosítva legyen a Vörös Hadsereg jugoszláv területen való zavartalan és biztonságos átvonulása Magyarország irányába.11 A katonai közigazgatás bevezetése azt jelentette, hogy a bírói és a végrehajtói hatalom is teljes egészében a hadsereg ellenőrzése alá került, a „civil” hatalmat képviselő népfelszabadító bizottságok csupán tanácsadói szerepet kaptak, illetve végrehajtották a katonai szervek parancsait, utasításait. A katonai közigazgatás működését ideiglenes jeliegűre tervezték, tartalmának idejét az ország teljes felszabadulásának idejéig maximalizálták. Bánát, Bácska és Baranya Katonai Közigazgatásának élére Ivan Rukavina12 vezérőrnagyot nevezték ki, aki közvetlenül Titónak tartozott felelőséggel. A katonai közigazgatás parancsnoka október 22-ei rendeletében - a felsoroltak mellett- már hangsúlyozta, hogy szükséges a terület délszláv jellegének megőrzése is. 9 Molnár - Limes 135-136. 10 Popov, Cedomir szerk.: Vojvodina u narodnooslobodilackom ratu i socijalistickoj revoluciji 1941-1945. Növi Sad, 1984, 406-407. 11 Bővebben lásd Popov, Jelena: Razlozi uvodenja vojne uprave na podrucju Banata, Backe i Baranje 1944. Zbornik Matice srpske za istoriju, 1997/1. 12 Rukavina, Ivan Josip (Otocac, 1912 - Zágráb, 1992) a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg, majd a Jugoszláv Néphadsereg tábornoka, néphős. A háború előtt orvostanhallgató, 1933- tól a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség, 1935-től a Jugoszláv Kommunista Párt tagja. A spanyol polgárháború résztvevője. A népfelszabadító háború kitörését követően a felkelés szervezője Horvátországban. A II. világháborút követően hadseregparancsnok, hadügyminiszter-helyettes. 7
