Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
A kommunista főispán (1945–1950)
Karácsonyi Ferenc főispáni működését jelentős részben közellátási teendői kötötték le, legalább olyan nagymértékben, mint Simkó Elemérét a világháború alatt. A Független Kisgazdapárt helyi szervezete már 1946 elején megállapította, hogy Csongrád megye és Hódmezővásárhely város közellátási teendőit egyszerre ellátni képtelenség, ennek alapján önálló vásárhelyi főispán kinevezését követelték, mindhiába.140x Közellátási kormánybiztosként ugyan előbb azt ígérte, hogy eltörli a beszolgáltatást, 1946 decemberében már fenyegető hangú közleményt adott ki, miszerint a legszigorúbb intézkedéseket helyezi kilátásba azok ellen, akik nem tesznek eleget - az egyre fokozódó - beszolgáltatási kötelezettségeiknek. Emiatt aztán a helyi ellenzék támadásainak kereszttüzébe került, megvádolták azzal, hogy több mint 1000 vagon gabonát fordított csereáruk beszerzésére, illetve egyes minisztériumoknak nagy mennyiségű vajat juttatott.I41W Számonkérő széket Hódmezővásárhely utolsó főispánja 1945 után rendszeresen tartott a város ügyosztályainál és hivatalainál, utoljára 1949. november 15- 25. között, ezeken általában minden rendben talált.1408 1409 1410 Gond inkább a vizsgálat elnevezésével volt, ugyanis Szálasi Ferenc nyilas uralma a Nemzeti Számonkérő Szék nevű intézménnyel igyekezett gyilkosságait törvényesíteni.14" Ezért a belügyminiszter 1949 áprilisában akként rendelkezett, hogy a tisztviselőkből összeállított, és a közgyűlés által választott két taggal kiegészített számonkérő szék bizottságként és bizottság néven végezze a jövőben működését, a negatív felhangú számonkérő szék elnevezést a későbbiekben mellőzni kell.1412 A Magyar Dolgozók Pártja egyre erőteljesebb térfoglalásával párhuzamosan szorult mindinkább háttérbe Vásárhelyen a főispáni tisztség jelentősége, ami - ismerve Karácsonyi kommunista párti múltját és elfogadottságát - nem a személynek, inkább a kiüresedő tisztségnek szólt. 1949. december 20-án díszközgyűlésen ünnepelték Sztálin 70. születésnapját, 1950. április 3-án pedig a felszabadulás ötödik évfordulóját. Karácsonyi főispánt a változó idők jeleként előbb 1949-ben a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökévé választották, majd február 14-én Külsőerzsébeten termelőszövetkezeti csoportot neveztek el róla.1413 Karácsonyi Ferenc főispáni megbízatása, egyúttal a főispánságok magyarországi története a tanácsrendszer bevezetésével (1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról) párhuzamosan, 1950. március 16-án ért véget,1414 az átállás azonban nem 1408 VFÚ 1946. márc. 1. 1409 Uo. 1946. aug. 27., aug. 28.; VN 1946. aug. 29. 1410 MNL CSML HL Főisp. ir. 5250-1-2/1950. 1411 Gergely Jenő — Izsák Lajos: i. m. 223. 1412 MNL CSML HL Főisp. ir. 187/1949. 1413 VN 1949. febr. 22., máj. 27., júl. 14., aug. 7., aug. 26., szept. 16. A Karácsonyi Ferenc Tszcs-t még abban az évben átkeresztelték Ságvári Endre Tszcs-re, Ságvári Tsz néven 1977 végéig működött. Vö.: Varsányi Attila: Hódmezővásárhelyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek, 1948-1990. In: A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2005. Szerk. Varsányi Attila. Hódmezővá- sárhely-Budapest, 2006. 280-281. 1414 Herczeg Mihály: Karácsonyi Ferenc. In: Hmv. tört. aim. 219-220. 275
