Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink
244 A honismereti tevékenység közösségei és színterei A Dugonics Társaságnak aktív erejű tagjai közül is kiemelkedik Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Pósa Lajos, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Tömörkény István, Juhász Gyula, Sík Sándor. Már az első titkári jelentés is tágítja a Társaság feladatainak horizontját, és látensen utal a névadó dalmata voltára: „A nemzetiségi vidékek közelsége nem engedi meg az egyoldalú tevékenységet, megkívánja, hogy azokra is mindig tekintettel legyenek, és a nemzetiségi törekvések is kapjanak helyet Szeged szellemi életében." A Társaság rendszeresen tartotta felolvasóüléseit a széképület dísztermében. Folyamatosan gondozták Szeged irodalmát, művészetét, tudományát, jelentékeny összegeket fordítottak könyvek megjelentetésére, szoborállításokra. A civil szervezeteket felfüggesztő 1952-es határozat előtt az utolsó, 372. ülésüket a Szegedi Nemzeti Színházban tartották, ahol Ortutay Gyula mondott beszédet. Móra Ferencnél szebben senki nem méltatta a Társaság tevékenységét: „Voltak tagjai között szikrázó fényű csillagok, amelyek soha ki nem égnek, de voltak hulló csillagok is, amelyek hamar elpörnyésedtek... Mégsem tartható igazságos dolognak, hogy csak azokkal a nagydarab termésaranyakkal dicsekedjünk, amelyek kihasadtak a társaság anyakőzetéből, és mint ritkaságok kerültek bele a nemzet szellemi kincsesházának nagy ládáiba... Soha nem volt a világon olyan irodalmi társaság, amely csupa szellemóriások konventje lett volna... a nagy fényszórók mellett kellenek kismé- csesek is, amelyek a közjóra világolnak, a maguk kis körében, míg olajuk tart." Közel négy évtizednek kellett eltelnie, hogy a rendszerváltás hajnalán, 1991. január 18-án néhány lelkes szegedi lokálpatrióta elhatározza, újólag életre kelti a Dugonics Társaságot. Ennek is immáron húsz esztendeje. Az újjáalakult Társaságnak természetesen más körülmények között, megváltozott társadalmi aurában kellett megtalálnia a hagyomány és a korszerűség egyensúlyát, a kor követelményeihez igazítani szervezetét, működési rendjét, tartalmi célkitűzéseit. Az alapszabály utal a régi társasági megfogalmazásokra, de szervezeti felépítését tekintve az elnökség mellett szakosztályokat szervezett (művészeti, humán tudományi, természettudományi, várostörténeti, természet- és környezetvédelmi). Minden szakosztály évente egy-egy felolvasóülést rendez a városháza dísztermében. Az évad minden esztendőben Dugonics szobrának születésnapján, október 18-án kezdődik és a sírjánál, a Dugonics temetőben zárul július 26-án. A Társaság rendkívül fontosnak tartja az ifjúság bekapcsolását. Az ifjúsági tagozat szervezésében évente megtartjuk a szegedi középiskolások művészeti fesztiválját, rendszeresen írunk ki képzőművészeti és irodalmi pályázatokat, népszerűek a fiatalok által rendezett divatbemutatók, társas összejövetelek. Több civil szervezettel kötöttünk együttműködési megállapodást (Szegedi Akadémiai Bizottság, Szegedért Alapítvány, piarista gimnázium, Széchenyi Kör). Az elmúlt évben emlékeztünk Dugonics András születésének 270. évfordulójára, az idén ünnepeljük a megújított Társaság huszadik születésnapját, s jövőre lesz az egykori Dugonics Társaság alapításának 120. évfordulója. Van feladat bőven. TANDI LAJOS
