Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink

244 A honismereti tevékenység közösségei és színterei A Dugonics Társaságnak aktív erejű tagjai közül is kiemelkedik Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Pósa Lajos, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Tömörkény István, Juhász Gyula, Sík Sándor. Már az első titkári jelentés is tágítja a Társaság feladatainak hori­zontját, és látensen utal a névadó dalmata voltára: „A nemzetiségi vidékek közelsége nem engedi meg az egyoldalú tevékenységet, megkívánja, hogy azokra is mindig te­kintettel legyenek, és a nemzetiségi törekvések is kapjanak helyet Szeged szellemi éle­tében." A Társaság rendszeresen tartotta felolvasóüléseit a széképület dísztermében. Folyamatosan gondozták Szeged irodalmát, művészetét, tudományát, jelentékeny összegeket fordítottak könyvek megjelentetésére, szoborállításokra. A civil szerveze­teket felfüggesztő 1952-es határozat előtt az utolsó, 372. ülésüket a Szegedi Nemzeti Színházban tartották, ahol Ortutay Gyula mondott beszédet. Móra Ferencnél szebben senki nem méltatta a Társaság tevékenységét: „Voltak tagjai között szikrázó fényű csillagok, amelyek soha ki nem égnek, de voltak hulló csillagok is, amelyek hamar elpörnyésedtek... Mégsem tartható igazságos dolognak, hogy csak azokkal a nagydarab termésaranyakkal dicsekedjünk, amelyek kihasadtak a társaság anyakőzetéből, és mint ritkaságok kerültek bele a nemzet szellemi kincses­házának nagy ládáiba... Soha nem volt a világon olyan irodalmi társaság, amely csu­pa szellemóriások konventje lett volna... a nagy fényszórók mellett kellenek kismé- csesek is, amelyek a közjóra világolnak, a maguk kis körében, míg olajuk tart." Közel négy évtizednek kellett eltelnie, hogy a rendszerváltás hajnalán, 1991. janu­ár 18-án néhány lelkes szegedi lokálpatrióta elhatározza, újólag életre kelti a Dugo­nics Társaságot. Ennek is immáron húsz esztendeje. Az újjáalakult Társaságnak ter­mészetesen más körülmények között, megváltozott társadalmi aurában kellett megta­lálnia a hagyomány és a korszerűség egyensúlyát, a kor követelményeihez igazítani szervezetét, működési rendjét, tartalmi célkitűzéseit. Az alapszabály utal a régi társa­sági megfogalmazásokra, de szervezeti felépítését tekintve az elnökség mellett szak­osztályokat szervezett (művészeti, humán tudományi, természettudományi, várostör­téneti, természet- és környezetvédelmi). Minden szakosztály évente egy-egy felolva­sóülést rendez a városháza dísztermében. Az évad minden esztendőben Dugonics szobrának születésnapján, október 18-án kezdődik és a sírjánál, a Dugonics temető­ben zárul július 26-án. A Társaság rendkívül fontosnak tartja az ifjúság bekapcsolását. Az ifjúsági tagozat szervezésében évente megtartjuk a szegedi középiskolások művé­szeti fesztiválját, rendszeresen írunk ki képzőművészeti és irodalmi pályázatokat, népszerűek a fiatalok által rendezett divatbemutatók, társas összejövetelek. Több civil szervezettel kötöttünk együttműködési megállapodást (Szegedi Akadémiai Bizottság, Szegedért Alapítvány, piarista gimnázium, Széchenyi Kör). Az elmúlt évben emlékeztünk Dugonics András születésének 270. évfordulójára, az idén ünnepeljük a megújított Társaság huszadik születésnapját, s jövőre lesz az egykori Dugonics Társaság alapításának 120. évfordulója. Van feladat bőven. TANDI LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom