Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - Honismereti táborok megyénkben
Honismereti táborok mesyénkben 259 A IV. tábort Kisteleken rendezték 1978-ban (augusztus 1-től 9-ig). A korábbi két szervező mellett aktívan bekapcsolódott a munkába a Megyei Honismereti Bizottság is. Aktualitást adott a hely kiválasztásának, hogy 1976-ban jelent meg a „Tanulmányok Kistelek történetéből és népéletéből" című tanulmánykötet, s 1977-ben ünnepelte a város telepítésének 200. évfordulóját. Ezek föllendítették a helytörténeti kutatásokat, amelyekre bizton építhetett a tábor 25 diákja tíznapos ottlétük alatt. De nem azt gyűjtötték, amit egyébként már a kutatók elvégeztek, hanem a tanulmánykötetben nem érintett témák anyagát. A tábor egyik szakmai célja: a népdalok, a folklórhagyomány, a jelentősebb üzemek és téeszek történetének földolgozása, illetve a földolgozást segítő adatok összegyűjtése. Másrészt a község akkori életének, mindennapjainak krónikaszerű rögzítése volt a feladat. Új színt jelentett a tábor életében, hogy a múzeumi szakmai közreműködés kibővült a JÄTE BTK Történeti Intézetének bekapcsolódásával: Hegyi András adjunktus a helytörténeti, Raffay Ernő gyakornok pedig a krónikaíró csoportot vezette. Előbbiben elméleti és gyakorlati munka folyt: előadásokat hallgattak a történeti kutatás módszereiről, az idős emberek visszaemlékezéseinek forrásértékéről, illetve ehhez kapcsolódó följegyzéseket, emlékeket gyűjtöttek. A másik csoport Kistelek kulturális intézményének, gazdasági üzemének és a helyi tsz-ek életének krónikaszerű leírását végezte el. A szövegfolklór-gyűjtő csoport Juhász János csongrádi múzeumigazgató irányításával a dél-alföldi betyárvilág emlékeit gyűjtötte, s igen szép anyagot sikerült ösz- szeállítani Rózsa Sándorról, meg a Bagi-családról. A népdalgyűjtők Szigeti György útmutatásai alapján dolgoztak, az idős emberek énekelte dalokat magnószalagra vették. A tanyakutatók pedig Felföldi László vezetésével a gyakorlatban szemlélték és részletesen leírták a tanyai világ életét, gazdálkodását. Lefényképezték a kaszálás, kaszakalapálás, lóbefogás módját. Ugyanígy részletes leírást készítettek a hetipiac eseményeiről is.9 Az V. diáktábort 1979-ben az újszegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskola kollégiumában rendezték. Szakmai célját Szeged és környéke legújabb kori történetének megismerésében és a honismereti gyűjtőmunka módszertani megalapozásában jelölték meg. A hely adottságaiból következett, hogy a tábor résztvevői olyan szakmai tekintélyeket hallgathattak kutatási területükről előadni, mint Tóth Bélát az árvízről, Kováts Zoltánt Szeged népesedési múltjáról és Bálint Sándort a szegedi nép életéről. A szakcsoportokat is neves egyetemi szakemberek irányították: Hegyi András (Sző- reg és Tápé helytörténete), Sipos József történész-muzeológus, Kövér Lajos egyetemi gyakornok és Raffay Ernő tanársegéd Szeged dualizmuskori történetéhez kerestettek anyagot diákjaikkal a levéltárban és a múzeum történeti osztályán.10 1980-ban Hódmezővásárhely adott otthont a diáktábornak. Itt a parasztpolgári múlt kínálta az életmódkutatást, mert a lakásviszonyoktól kezdve a táplálkozáson, öltözködésen át a munka világáig terjedően gyűltek az információk a különleges városi 9 Felföldi László: A IV. Csongrád Megyei Honismereti Diáktábor. In: CSMHH, 1979. 177-180. 10 Sipos József. Gondolatok az V. Csongrád Megyei Honismereti Diáktáborról. In: CSMHH, 1979. 183-186.
