Berta Tibor: A szegedi községi tanyai iskolák adattára - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 31. (Szeged, 2002)
Tanítói életrajzok
mal.”1081 Tanítói oklevelét az 1851/52. tanévben szerezte meg: „Alsó elemi tanítónak és éneklői segédnek alkalmas” minősítéssel.1082 A Röszkei iskolánál az 1854/55. tanévben egy rövid ideig Tóth Ignácot helyettesítette.1083 Későbbi életútjáról nem rendelkezünk adatokkal. Iskola: Röszkei iskola (helyettes): 1855 ápr. Pataki János (Csobád, 18207-Szeged, 1917?) Az Abaúj-Toma vármegyei Csobádon (Szikszói j.) született. Feltételezésünk szerint a Melicher János lelkész által alapított Zabosfai ingyenes iskolában, 1837-ben, Pataki János tanított.1084 Majd tanyai vándortanítóként kereste kenyerét. 1843 februárjában a városi tanács a Röszkei iskola tanítójává nevezte ki, addig pedig valamelyik Nagy- széksósi ingyenes iskolában tanított.1085 Pataki 1844-ben házat épített Röszkén. 1845 nyarán a háza mellé felhúzott épületben működött a Röszkei iskola.1086 1847 novemberében a Tabáni iskola tanítója lett.1087 „1847-49-ig Szeged-felsővároson tanít az ún. tabáni iskolában.”1088 „1848 szeptemberétől a szegedi önkéntes nemzetőrcsapat 1. századának századosa,1089 Görgey alatt a horvátok majd novembertől a délvidéki szerb felkelők ellen harcol. 1849. máj. 13. — százados, az alakulatából szervezett 104. honvédzászlóalj 6. századának parancsnoka a bácskai (IV.) hadtestben.”1090 1849 júniusában fölajánlotta eladásra röszkei házát és a hozzáépített „tanodát.”1091 A közgyűlés azonban elutasította, mivel „a városi tár jelenlegi szűk állapota örökároni vásárlásokat nem engedvén, a kérdéses ház megvétele boldogabb időre halaszttatik.”1092 „A szabadságharc után hadbírósági vizsgálat folyik ellene Zichy Ödön gróf 1848 szeptemberében Csepel-szigeten történt kivégzése kapcsán, de elbocsátják.1093 1861-ben Abaúj me1081 SzTkakv. 19/1850/51. 1082 SzTkakv. 16/1851/52. 1083 SzTü 1398/1855. 1084 SzH 1861. okt. 12.; okt. 16. (Varga Ferenc: A szegedi tanyaiskolák c. cikke. 1085 „Pataki János, a megürült Röszkei Tanítói Székre magát kijelöltetni kéri. A folyamodónak kérése folyó hó 14-én tellyesítetett, a mi is itt jegyzékbe vétetik.” SzT/a. 1843. febr. 16. 610/1843. 1086 SzT/d. 5179/1846. 1087 SzT/a. 1847. nov. 3. 5746/1847. 1088 Habermann, 1992. 215. p. 1089 Reizner, 1884. 306. p. 1090 Bona, 1988. 458. p. 1091 SzNgy/d. 222/1849. 1092 SzNgy/c. 1849. júl. 27. 222/1849. 1093 „Világos után letartóztatásba kerül és a Neugebäude foglya. Bírósági eljárás alá vonják, de Haynau kegyelme során szabadul... Világosnál tette le a fegyvert és orosz fogságba esett. Az oroszok pedig átadták az osztrákoknak.” Habermann, 1992. 215-216. p.; „A világosi véres napok gyászba borították hazánkat és a zsarnoki önkény véres bosszút lihegve tombolt a letiprott haza testén. Az iskolát sem kímélte bosszúálló dühe. Első s legfőbb gondja volt az iskolából eltávolítani azokat a hazafias érzelmű tanítókat, kik a szabadságharcban tevékenyen részt vettek. Ilyen volt a többi között Pataki János, tabáni tanító. Férfiú neves hévvel csüggött hazája szabadságán; kész volt érte élni, halni. S mikor Szeged városa a honvéd zászlóaljakat szervezte, Pataki bámulatos erélyt fejtet ki a zászlóaljak felállításában; miért is a város őt az egyik zászlóalj századosává nevezvén ki, végig küzdötte a szabadságharcot. S mint igaz magyar, teljesítvén hazafias kötelességét a csatamezőn, azután az iskolában folytatta ezt a hazafias kötelességét, melyet, mint tanítótól várt a haza. De a bosszuló kéz, hogy elrettentő példát adjon, mint közönséges gonosztevőt, tanítói állásától megfosztotta. S hogy a büntetésben is legyen a bosszúállásnak fokozata: Patakit egy éjjel elfogták, fogságba hurczol- ták s e naptól fogva nem látta őt senki." Vass, Korrajzok. 12. p. In: Értesítő Bv. 1895/96. 109
